Idén 1000 milliárddal több adót szedett be a NAV
Arról, hogy milyen bizonytalansági tényezők vannak, a NAV elnökhelyettese elmondta: még nem tudni, hogy milyen mértékben sikerül teljesíteni az áfából év közben előírt plusz 95 milliárd forintos előirányzatot. Emellett vannak olyan adónemek, amelyek teljesülése a jogszabályváltozások miatt kétséges. Az utóbbiak között említette a játékadót, amelynek tervezésekor még a pénznyerő automatákkal kalkuláltak, azokat azonban év közben betiltották, a távszerencsejáték szabályozása pedig - ez pótolta volna a kieső bevételt - még hiányzik, ezért itt lehet egy kis elmaradás. Az evából befolyó adóbevételt sem látni még pontosan, azt, hogy a vállalkozások milyen árbevételt vallanak be, hiába nőtt meg ugyanis az alap, s választották a megemelt adókulcs mellett is sokan ezt az adónemet, a vártnál kevesebb adót fizettek be. A jövedéki adó bevételekről ugyanakkor már most tudni, hogy túlteljesülnek az adókulcs évközi emelése miatt - ismertette az elnökhelyettes.
Varga Árpád szerint a jövő év sem lesz könnyebb, hiszen a bevételi előirányzat - 10 901 milliárd forint - 369 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Ebből 140-160 milliárd forintot az áfabeszedés hatékonyságának növelésével, a pénztárgépek adóhatósághoz való online bekötésével kell elérni. A bevételi többlet másik része a tervek szerint a jogszabályváltozások eredménye lesz. Az áfa hatékonyabb beszedéséhez hozzájárulhat, hogy január 1-jétől bevezetik a tételes áfa összesítő nyilatkozatot, igaz, hogy egyelőre csak 2 millió forint feletti számláknál, de ennek Varga Árpád szerint mindenképpen bevételnövelő hatása lesz. A pénztárgépek online bekötésétől 96 milliárd forintos plusz áfabevételt vár a kormányzat. Ennek bevezetését azonban januárról áprilisra halasztották, amivel három hónap kiesett. Hogy ez végül mennyire lesz sikeres, attól is függ, hogy milyen ütemben tudják lecserélni a vállalkozások a pénztárgépeket, s milyen plusz jogosítványokat kapnak a revizorok.
Hozzátette: kétségtelenül van néhány szolgáltató ágazat, ahol már az is növeli a bevételt, hogy a NAV látja a napi forgalmat. Az új pénztárgépek ugyanis ezután rögzítik azt is, ha egy billentyűt lenyomnak a klaviatúrán, így az adóhatóság látja, ha valaki beüti az adatokat, de azok nem kerülnek be a memóriába. Arra a kérdésre, vajon honnan lesz az új pénztárgépekre a vállalkozásoknak pénzük, elmondta: a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy megoldást a gépcsere támogatására. Négyszázezer darab pénztárgéppel, s átlagosan százezer forintos árral számolva a gépcsere költsége 40-60 milliárd forint lehet a vállalkozói körben az elnökhelyettes szerint.
Az adóhatóság múlt évi tevékenységét ismertetve Varga Árpád elmondta: a NAV november végéig a tavalyihoz hasonló számú adó- és vámszakmai ellenőrzést végzett, a feltárt adókülönbözet ugyanakkor - a kiválasztási rendszer hatékonyságának köszönhetően - az előző évi 390 milliárdról 590 milliárd forintra nőtt. A feltárt fajlagos (egy ellenőrzésre jutó) adókülönbözet 25 százalékkal emelkedett.
A szerencsejáték területen az első 11 hónapban a tavalyi mintegy 15 ezerrel szemben több mint 16 ezer vizsgálatot végeztek, azt ellenőrizték, hogy a nyerőautomatákat valóban kivonták-e a forgalomból - tapasztalataik szerint igen. Más kérdés, hogy különböző számítógépes terminálokat próbálnak pénznyerő automataként üzemeltetni a törzsközönség számára, ezeket a rendőrséggel közösen igyekeznek "lefülelni".
A működő cégek adóhátraléka a novemberi adatok szerint a tavalyi mintegy 530 milliárdról közel 560 milliárd forintra emelkedett. A tartozók száma nőtt, egyre többen, egyre kisebb összeggel tartoznak, amit a végrehajtási kapacitás nehezen tud követni.
A teljes hátralékon belül a vámszakmai tartozás 50-ről 80 milliárd forintra emelkedett, mert a fémkereskedelemben a környezetvédelmi termékdíjnál bevezettek egy súlyos szankciót, ami nem teszi lehetővé a mérlegelést, a szabálytalanság nyomán kiszabott bírságokat ugyanakkor nem tudják miből beszedni, mert nem találni rá fedezetet a fémkereskedőknél. Az elindított végrehajtások száma (inkasszó, foglalás stb.) 11 százalékkal, 960 ezerre nőtt a tavalyi első 11 havi adatokhoz képest, a beszedett összeg pedig 3,6 százalékkal, 335 milliárd forintra.
Az idén november végéig 138 ezer fizetéskönnyítési kérelem érkezett az adhatósághoz, 180 milliárd forintra. Az áthúzódó ügyekkel együtt 130 ezer határozatot adott ki a NAV, a jóváhagyott, részben jóváhagyott és elutasított kérelmek aránya nagyjából azonos volt. A fizetési kérelmek száma csökkent az előző évhez képest, amit a magas bázissal magyarázott Varga Árpád. Mint elmondta, három évvel ezelőtt Észak-Magyarországon rendkívül megnőtt a kérelmek száma az árvíz és egyéb okok miatt, azóta azonban folyamatos csökkenés tapasztalható.
Jövőre a magánszemélyek és egyéni vállalkozók illetékmentesen adhatnak be fizetéskönnyítési kérelmet. A magánszemélyek kérelmeinek száma ezért várhatóan nőni fog, eddig ugyanis kis összegű tartozás esetén sokan inkább nem kockáztatták azt a háromezer forintot, amibe az eljárás került. A társaságoknál ugyan 10 ezer forintra emelkedik az illeték mértéke, de a kérelmek számára ennek várhatóan nem lesz hatása, mert nagyobb tartozásokról van szó, s ami legalább ennyire fontos: a kérelem benyújtásával időt nyernek, mert az elbírálásig szünetel a végrehajtás, ami első- és másodfokkal 60-90 napot is jelenthet - tette hozzá.A magánszemélyeknél a jövő évtől ugyancsak kedvező változás, hogy a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett 150 ezer forint alatti adótartozást hat hónap alatt fizethetik meg, eddig 100 ezer forint alatti tartozásnál négyhavi részletfizetést engedélyezett a jogszabály.
Az elnökhelyettes az új kisvállalati adónemekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ezek jelentősen csökkentik az érintettek adminisztrációs terheit. A kisadózók tételes adója (kata) hatálya alá eddig 30 786, a kisvállalati adó (kiva) alá pedig 4614 vállalkozás jelentkezett be, egyelőre kivárnak, ahogy történt az eva esetében is.
A jövő évi változások közül Varga Árpád kiemelte, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek 1,5 millió forint felett nem fizethetnek készpénzzel, ami a feketegazdaság visszaszorítását célozza. Azokat, akik ennél nagyobb összegű kifizetést teljesítenek, illetve fogadnak el készpénzben, a 1,5 millió forint feletti rész 20-20 százalékának megfelelő összegű bírsággal sújtják.
Ugyancsak a gazdaság fehérítését célozza a fordított áfa bevezetése a mezőgazdaságban, ami a gabonaágazatban már nyár óta érvényes, a sertés ágazatban pedig januárban lép életbe. Varga Árpád hangsúlyozta: a mezőgazdasági termékek forgalmán már látszik ennek hatása. A déli határokon megvizsgált két-három határátkelőhelyen a kamionforgalom a tavalyi első hét havi 1397-ről 417-re csökkent, a mezőgazdasági termékek áruokmány szerinti mennyisége és az áru mérlegelt mennyisége kevesebb mint harmadára mérséklődött. Látszik azonban az is, hogy újabban más termékekkel - például műtrágya, zúzott kő - próbálnak "ügyeskedni" az áfacsalók - tette hozzá.
Hasonló hatást várnak a 2 millió forint felett bevezetett tételes áfanyilatkozattól. Ennek eredményeként, ha a NAV látja, hogy valaki belekeveredett valamilyen kétes ügyletbe, akkor annak az összes partnerét látni és ellenőrizni fogja. Júliustól pedig mindenki látni fogja azt is, hogy róla a partnere mit jelentett. Ehhez 4,5 milliárd forintos informatikai fejlesztésre van szükség a NAV-nál (a pénztárgépek bekötésének igénye hasonló költséget jelent). A pénzforgalmi elszámolás bevezetése az áfában azt szolgálja, hogy senkinek ne kelljen befizetni az áfát, amíg nem kapja meg a pénzt, ami a vállalkozások likviditását javítja.
Jövőre gyorsul az adóhatósági ügyintézés, az adó- és együttes jövedelemigazolásokat nyolc helyett hat nap alatt ki kell adni, a minősített adózói adatbázisban szereplők pedig kérhetik, hogy fizetési kérelmüket 30 nap helyett 15 nap alatt bírálják el. Az elektronikusan számlázók adatait a "felhőben" őrzik, ezért nekik nem az iratőrzés helyét kell bejelenteniük, hanem a hozzáférést kell biztosítaniuk az adóhatóságnak az adatokhoz. A pénztárgépek üzemeltetőire ugyanez vonatkozik. A civil szervezetek egyablakos ügyintézését ugyanakkor 2014. július 1-jére halasztották el, mert a törvényszékeken az ehhez szükséges számítógépes háttér még nem épült ki.
A fokozott adóhatósági felügyelet terén az adózók számára kedvező, visszamenőleges szabály lép életbe: ha egy cégnél vezető tisztségviselő váltás volt, vagy új cégként bejelentkezett az adóhatósághoz, de önhibáján kívül nem töltötte ki határidőre a KOCKERD kérdőívet, és emiatt 2012-ben törölték, 2013. február 15-ig kérheti, hogy "élesszék" fel. Három, eddig a vámhatóságnál lévő adónem - a környezetvédelmi termékdíj, az energiaadó és a népegészségügyi termékadó - január 1-jétől felkerül az adó folyószámlára, az ellenőrzés is átkerül az adóhatósági részhez, és ezeket is ellenőrizni fogják az átfogó utólagos - áfa, társasági adó stb. - vizsgálatok során. Az egyes adókötelezettségek vizsgálatát, beleértve például az energiaitalok összetételére irányuló ellenőrzéseket a vámosok, pénzügyőrök és az adórevizorok is végzik majd.
A központosított ellenőrzések megmaradnak, de a KAIG-ról az illetékes igazgatóságokhoz kerülnek, s minden esetben a hivatal elnöke dönti el, hogy melyik igazgatóság vizsgálódik az adott esetben. Emellett létrejön az első olyan főigazgatóság, ahol együtt vannak az adósok és a vámosok. A Kiemelt Adózók Főigazgatóságán (KAIG) lesz egy kiemelt adózók adóigazgatása és egy kiemelt adózók vámigazgatósága.
A KAIG a mintegy 730, fővárosi és pest megyei adózóval foglalkozik, 290 jelenleg még ide tartozó vidéki cég azonban visszakerül azokhoz a megyékhez, amelyekhez korábban tartoztak.
A magánszemély adózók körében bevezetnek egy új intézményt is, az önellenőrzésre való felhívást. Ennek lényege: ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a bevallás és az adatszolgáltatás között eltérés van, akkor az adózót felhívják arra, hogy végezzen önrevíziót, amire 30 napig van lehetősége, s csak akkor indul ellenőrzés, ha ezt elmulasztja. A végrehajtási területen is lesz változás, a jó adózók - akikre nem szabtak ki mulasztási bírságot - csupán erre való hivatkozással is kérhetik a végrehajtás felfüggesztését. Erre ugyan eddig is volt lehetőség, de a bírósághoz kellett fordulni, vagy arra hivatkozva lehetett ezt kérni az adóhatóságtól, hogy a határozatot meg fogják változtatni.
A katával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet Varga Árpád, hogy a bejelentés végrehajtható okirat lett, az új adónem alá bejelentkezőnek a NAV minden hónapban előírja a befizetendő összeget, s ha nem fizeti be, az egészségügyi hozzájáruláshoz hasonlóan automatikusan megy az inkasszó. Ezért figyelni kell arra, hogy aki már nem akar a kata szerint adózni, lépjen ki. (MTI)
