Idén már nem kap több IMF-hitelt Románia?
A Lybek a Mediafax hírügynökségnek leszögezte: a jövő évi költségvetés elfogadásának időpontjától függ, hogy lesz-e halasztás ebben az ügyben. Jelezte: az IMF helyzetértékelő küldöttsége legközelebb januárban vagy február elején érkezik Romániába, hogy megvizsgálja a negyedik részlet megadásának feltételeit. Románia két évre szóló megállapodást kötött az IMF-fel egy 12,95 milliárd eurós készenléti hitelről, amely kiegészül az Európai Unió, a Világbank és az EBRD által biztosított további összegekkel, így összesen 19,95 milliárd euró áll az ország rendelkezésére.
Május elején meg is érkezett az első részlet, amely teljes egészében a román jegybank (BNR) valutatartalékait gyarapította. A szeptemberben befolyt második részletnek már csak a felét irányították a BNR tartalékaihoz, a többi része az államkincstár - ugyancsak a jegybanknál lévő - folyószámlájára került. Az IMF már korábban is jelezte: a harmadik részlet idei lehívásának az a feltétele, hogy a parlament december 10-ig fogadja el a jövő évre szóló költségvetést.
Csakhogy az ország most a kormányválság és az elnökválasztási kampány kellős közepén van, az új kormány megalakulására nincs kilátás a vasárnap kezdődő, kétfordulós államfőválasztás december 6-ra várható eredménye előtt. Miután korábban a szociáldemokraták kiléptek Emil Boc kormányából, magukra hagyva a kabinetben a demokratákat, bizalmatlansági szavazat révén meg is buktatták a kabinetet. Mivel azonban eddig még nem sikerült új kormány alakítani, Boc kisebbségben lévő végrehajtó testülete a helyén maradt, de csak ügyvezetőként, azaz korlátozott hatáskörrel viszi az ország napi ügyeit.
Az alkotmány értelmében nincs joga költségvetési tervet előterjeszteni. A parlament ezért a múlt héten módosította a kormány működését szabályozó jogszabályt, lehetővé téve, hogy ez az ügyvezető kormány is előállhasson a büdzsé tervezetével. Kérdés, hogy az elnökválasztások lázában jut-e idő és figyelem a nemzetközi pénzintézet által szabott határidő betartásához. Romániának mindenesetre rendkívül nagy szüksége van nemcsak az IMF-től lehívandó 1,5 milliárd euróra, hanem az Európai Bizottság által rendelkezésére bocsátott alapokból felhasználandó további 1 milliárd euróra is. Ha az év végéig nem folyik be ez a 2,5 milliárd eurós összeg, az ország nem lesz képes finanszírozni a költségvetési deficitet, a bérek és nyugdíjak egy részének a kifizetése is veszélybe kerülhet. Ez utóbbi elkerülésére belföldi, sokkal drágább hitelekhez kellene folyamodnia.
