Idén nem lesz infláció - sor kerülhet még kamatcsökkentésre

 A testület ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. Kiemelték: a következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet.  A monetáris tanács keddi ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal 2,30 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
    

Az MNB kedden közzétette a júniusi inflációs jelentésének fő számait is: ezek szerint idén nem lesz infláció, majd jövőre 2,5 százalékra emelkedik a pénzromlás üteme, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2014-ben 2,9 százalékkal, 2015-ben 2,5 százalékkal bővül.     

A jegybank monetáris tanácsa ezzel csökkentette az inflációra vonatkozó várakozásait: márciusi inflációs jelentésében erre az évre még 0,7 százalékos, jövőre 3 százalékos inflációt jósolt. A monetáris tanács közleménye szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, és csak az előrejelzési horizont végén éri el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket. A testület javította idei GDP-várakozását, miután a márciusi inflációs jelentésben még 2,1 százalékos bővülést várt 2014-re, 2015-re megegyezik a márciusi és a júniusi várakozás.
    

A monetáris tanács megítélése szerint az infláció 2014-ben érdemben a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015 második felétől a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága. Az élénkülő belső kereslet mellett is tartósan alacsony infláció elsősorban a kedvező költségoldali sokkok hatásával és a továbbra is laza munkapiac miatti visszafogott bérdinamikával magyarázható.
    

A tanács megítélése szerint a magyar gazdaság 2013-ban növekedési pályára állt, és előretekintve is folytatódhat a gazdasági növekedés. A reálgazdaságot fokozatos élénkülés jellemezte az elmúlt negyedévekben, az ágazatok széles körében nőtt a kibocsátás. Előretekintve a magyar gazdaság növekedése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat. A növekedésnek a következő években  is meghatározó forrása lehet az export élénkülése, és emellett a belső kereslet is tovább erősödhet. A beruházások élénkülését elősegítik a javuló konjunkturális kilátások, a jegybank növekedési hitelprogramja következtében is enyhülő hitelkorlátok, valamint az uniós források növekvő felhasználása.
    

Másfelől a lakossági fogyasztás is fokozatosan élénkülhet a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként. A lakosság jelentős részének viselkedését ugyanakkor továbbra is meghatározza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése.
    

A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2013 végén tovább javult, ami a külső adósságráták jelentős mérséklődésében is tükröződött. A következő években – a bővülő fogyasztás és beruházás miatt emelkedő import mellett is – jelentős aktívumot mutató külkereskedelmi egyenleg a teljes előrejelzési horizonton magasan tartja a folyó fizetési mérleg többletet.
    

Az elmúlt negyedévben a nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult, ami leginkább a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassításával, az Európai Központi Bank kamatcsökkentésével és a bejelentett további intézkedéscsomagjával, valamint a folytatódó ukrán-orosz konfliktussal magyarázható.
    

A hazai kockázati felárak érdemben csökkentek a márciusi inflációs jelentés megjelenése óta. Mind a CDS-felár és a devizakötvények felára, mind a hosszú hozamok mérséklődtek, miközben az árfolyam erősödött. A hazai kockázati megítélés javulását az MNB önfinanszírozási koncepcióhoz kapcsolódó bejelentése is támogatta.
    

A tanács a júniusi inflációs jelentés alappályájához kapcsolódóan három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak. Az elhúzódó, tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló alternatív forgatókönyvben az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el.
    

A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál érdemben szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban. Szintén szigorúbb monetáris politikai irány felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás erőteljesebb bővülésével, így a belső konjunktúra gyorsabb élénkülésével számoló forgatókönyv.
    

A tanács a júniusi inflációs jelentés áttekintését követően úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.  A monetáris tanács úgy ítélte meg: a negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, azonban az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat, továbbá a makrogazdasági kilátások is tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak. (MTI)