Így reagáltak a londoni elemzők Matolcsy szavaira
A magyar államadósság-törlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árfolyama ugyanakkor csütörtökön elszakadni látszott az egyéb magyar kockázati mutatóktól, főleg a jelentősen erősödő forintárfolyamtól. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén CDS-árazások a csütörtöki londoni jegyzésben - tavaly november óta először - elérték a 300 bázispontos értéket, bár délutánra néhány bázisponttal e szint alá süllyedtek vissza.
A hónap első felében még 260 bázispont alatti magyar CDS-középárfolyamokat mértek Londonban az irányadó ötéves devizakötvény-lejáratra. A csütörtökre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg 300 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, hozzávetőleg 40 ezer euróval drágábban, mint január elején.
Egy évvel ezelőtt, 2012 januárjában mindazonáltal 750 bázispont feletti magyar CDS-árfolyamrekordokat mértek Londonban, így a tizenkét hónappal ezelőtti szintnél most csaknem félmillió euróval alacsonyabb a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a londoni piacon. A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.
Több nagy londoni befektetési és elemzőház egybehangzó véleménye szerint egyre inkább az MNB-elnöki poszton esedékessé váló személycsere kockázatai kerülnek a piaci figyelem középpontjába. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy az MNB élén lezajló váltás a következő hónapok fő eseménykockázata a magyar gazdaságban.
Egy másik nagy bankcsoport, a Morgan Stanley londoni közgazdászai azonban befektetőknek összeállított, csütörtökön ismertetett új elemzésükben közölték: véleményük szerint az MNB rendelkezésére álló gazdaságélénkítő eszközök, amelyek a váltás után szóba jöhetnek, "nem is annyira unortodoxak", a legrosszabbnak számító módszereket pedig nem valószínű, hogy az MNB alkalmazni fogja.
A Morgan Stanley szakértői szerint a monetáris politika transzmissziós funkciója szempontjából Magyarországon nem ideális a helyzet, mert e funkció hatékony működéséhez nagyobb banki hitelezési hajlandóság, alacsonyabb devizaalapú hitelállomány, valamint a jegybanki kamatmódosításokra gyorsan reagáló, változó kamatozású forinthitelek magasabb arányára lenne szükség.
Az elemzők ezért több forgatókönyvet vázoltak fel. Ezek közül szerintük a legrosszabb változat az lenne, ha a kormány "valahogy kisajátítaná" és a külső adósságok törlesztésére használná a devizatartalékokat. Úgy vélik azonban, hogy ez "jórészt hipotetikus és távoli" kockázat, mivel a kormány saját készpénztartaléka, valamint a várható devizakötvény-kibocsátás bőséges forrást nyújt az idén lejáró devizakötelezettségek törlesztésére.
A Morgan Stanley elemzői az aggasztó forgatókönyvek közé sorolták azt is, amely alapján az MNB a vezetőváltás után az elsődleges állampapírpiacon jelenne meg vásárlóként. Az euróövezeti jegybank és az Európai Bizottság nyilvánvalóan kifogást emelne a kormány közvetlen monetáris finanszírozása ellen, tekintettel azonban arra, hogy a hazai állampapír-piac jelenleg "nagyon jól működik", ez is inkább "hipotetikus természetű" kockázat, és Matolcsy György legutóbbi nyilatkozata is kizárta az ilyen eszközök alkalmazását - vélekedtek csütörtöki elemzésükben.
A ház elemzői a Wall Street Journal által a nemzetgazdasági miniszterrel készített interjúra utaltak. Matolcsy György az amerikai gazdasági szaklapnak egyebek mellett kijelentette, hogy a monetáris politika nem lehet a sokkterápia eszköze, és a jegybanknak semmiképpen sem szabad a bankóprés működtetésével finanszíroznia az államháztartás deficitjét.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza az interjút kommentáló, befektetőknek összeállított csütörtöki elemzésében közölte: az ő olvasatában a nyilatkozat azt jelzi, hogy Matolcsy György szeretné az MNB-elnöki tisztséget, és a WSJ-interjú is az ennek érdekében folyó "pozicionálás" része.
Ash szerint figyelemreméltó az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csak "az utolsó pillanatban" kívánja bejelenteni döntését az új MNB-elnök személyéről. A Standard Bank vezető londoni elemzőjének véleménye szerint ennek hátterében az állhat, hogy a kormányfő "nem akar csalódást okozni lojális nemzetgazdasági miniszterének", ezért valószínűleg időt próbál neki adni annak demonstrálására, hogy képes mérsékelni a kinevezésével szembeni ellenállást.
Timothy Ash közölte csütörtöki elemzésében, hogy várakozása szerint a jelölt megnevezéséig eltelő időben a magyar kormány a lehető leghamarabb a lehetséges legnagyobb értékű devizakötvény-kibocsátással igyekszik majd "megerősíteni a védműveket". (MTI)
