Így reagáltak az elemzők az újabb kamatcsökkentésre
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics európai felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a keddi MNB-kamatdöntést kommentálva közölte: a cég nem zár ki "még egy vagy két" további kamatcsökkentést a következő hónapokra, de azt kétli, hogy az MNB-alapkamat a piac által jelenleg árazott 5,25 százalékig csökkenne jövőre. Jackson úgy vélekedett, hogy ha nincs érdemi előrehaladás az IMF/EU-megállapodás ügyében, akkor egyre nehezebb lesz fenntartani a monetáris tanács külső tagjainak enyhítésre hajló alapállását.
A befektetők részben a piaci folyamatok elmúlt hónapban tapasztalt viszonylag kedvező alakulása, részben pedig a monetáris tanács előző két hónapban követett stratégiája miatt számított most is kamatcsökkentésre - értékelt Jobbágy Sándor, a CIB Bank szenior elemzője.
Kifejtette: a monetáris tanács tagjainak többsége az augusztusi és szeptemberi 25 bázispontos csökkentést elsősorban a gazdasági növekedés, illetve a belső kereslet gyengeségével, valamint a hitelezés támogatásának szükségességével indokolta. Emellett a kamatcsökkentésre szavazó tanácstagok érvelése a kedvező piaci folyamatokra, így a magyar eszközöktől elvárt kockázati felár csökkenésére épült, valamint arra, hogy a céltól hosszabb távon is eltérő infláció elsősorban egyszeri, a monetáris politika hatáskörén kívül eső tényezők miatt áll fenn. Jobbágy Sándor szerint ezek a tényezők nem hoztak érdemi újdonságot az elmúlt egy hónap folyamán, és a piaci árfolyamokba lényegében beépült a kamatcsökkentés. Hangsúlyozta: a döntés nem okozott meglepetést, annak ellenére sem, hogy az elmúlt napokban mind a külső környezet, mind az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos kommunikáció gyengítette a forintot és az állampapírpiacot.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a monetáris tanács döntését vélhetően kevésbé befolyásolta a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, a tagok inkább a kockázati megítélés javulását vették figyelembe. A közgazdász szerint októberben is megismétlődhetett az elmúlt két hónapban látott szavazati minta, azaz a külső tagok ismét leszavazták a belső tagokat. Az Equilor elemzője szerint a tanács az év hátralévő részében a globális piaci hangulattól, az IMF/EU-hiteltárgyalások kimenetelétől és az inflációs folyamatoktól függően további monetáris enyhítésről dönthet majd. A határidős kamat-megállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők 6,00 százalékos jegybank alapkamatra számítanak év végén, ami további csökkentést helyez kilátásba, jóllehet ezek a várakozások hamar változhatnak - tette hozzá. (MTI)
