Infrastruktúra-létesítményeket privatizálnak az eladósodó európai államok
A CM-CIC Securities cég egy nemrég közzétett tanulmánya szerint 2011-ben az európai országoknak mintegy 190 milliárd euróra kell szert tenniük ahhoz, hogy elejét vegyék a költségvetési hiány elszabadulásának. Ez magyarázza, hogy megindult a nagy infrastruktúra-létesítmények sorozatos privatizálása. Még olyan, kevésbé ingatag helyzetű országok sem képeznek kivételt, mint Dánia, amely a koppenhágai repülőtér eladását vette tervbe.
A költségvetési kiadások lefaragására kidolgozott takarékossági tervek keretében Belgium, Franciaország és Olaszország is bejelentette köztulajdonban lévő létesítmények piacra dobását. Belgiumban ez a postát és az SNCB vasúti vállalatot érinti, míg Olaszország megválhat az ENEL villamossági cégnél, az ENI olaj- és gázipari konszernnél vagy a postánál meglévő részesedésétől. A francia állam már bejelentette, hogy 2011 elején pályázatot hirdet arra a 60 százalékos részesedésre, amellyel jelenleg Lyon, Bordeaux, Toulouse, Montpellier és Nizza regionális repülőtereiben rendelkezik.
Ezek értékét egyenként 100 millió és 300 millió euró közötti összegre becsülik. Az érdeklődők között felbukkan az ausztráliai Macquarie bank, amelynek már van részesedése franciaországi autópályákban, továbbá a Veolia közösségi szolgáltató- és a Vinci óriáscég, míg a párizsi repülőtéri cég - Aéroports de Paris - a Lyon-Saint-Exupéry légi kikötőt szeretné megszerezni a Le Monde értesülései szerint. A nehéz helyzetben lévő Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország sem marad ki a sorból. Georgiosz Papakonsztantinou görög pénzügyminiszter 7 milliárd eurós nagyszabású privatizációs programot jelentett be 2013-ig, ebből 1 milliárd eurót már 2011-re. A görög állam, amely már egy kínai konzorciumnak adta át a pireuszi kikötő üzemeltetésének jogát, koncesszióba kíván adni több repülőteret is, köztük a krétai Heraklionét, valamint 850 tengerparti jachtkikötőt.
Írország az Aer Lingus légitársaságban még meglévő 25 százalékos részesedésének eladásán túl arra készül, hogy áruba bocsássa az Eigrid áramszolgáltató céget, az ír postát és egy autóbusz-társaságot. Portugália a maga részéről 1,9 milliárd eurós bevételre számít egy kőolajvállalat és a REN áram- és gázszolgáltató cég eladásából. Spanyolország, amelynek sürgősen szüksége van friss likviditásra, autópályákat adhat el, amelyek igen jövedelmezőek, mivel nemrég készültek el. A kormány már elindította a madridi és a barcelonai repülőtér eladását: ezek vonzóak lehetnek a befektetők számára, mivel modernek és bővíthetőek.
Nagy-Britanniában, amely korábban tért a privatizálás útjára, már nem sok eladható állami infrastruktúra maradt, csak a Royal Mail, azaz a posta, illetve a Nats légtérellenőrző cég, illetve a Csatorna-alagútban való részesedése jöhet szóba. Honnan kerül pénz ezeknek a létesítményeknek a megvételére? Ha az államkasszákban nincs is elég, a befektetési alapokban, a nyugdíjalapokban, a biztosítóknál vagy a szuverén alapoknál (Katar) bőségesen található. Teli a kassza a Macquarie ausztráliai banknál is, amely nyugdíjalapokat kezel és a világ egyik legnagyobb infrastruktúra-birtokosa.
A magánbefektetők szemében az infrastuktúra-létesítmények azért vonzóak, mert "előre kiszámítható, a konjunktúrától kevéssé függő, nem egyszer az infláció arányában kiigazított, arra indexelt jövedelmeket kínáltak, ami megfelel a nyugdíjak finanszírozásával kapcsolatos követelményeknek - magyarázta el a Le Monde-nak Vincent Levita, az OFI Infra-Via elnöke. Ez a maga kategóriájában nem túl nagy (200 millió euró) befektető részesedést vásárolt egy új lengyel autópályában, négy franciaországi szélerőmű-parkban, valamint a marseille-i kerékpárstadion felújítására létrehozott konzorciumban, amely 35 évre kap jogot a létesítmény üzemeltetésére. A közpénzekhez magántőkét is bevonó PPP konstrukciókhoz gyakran fordulnak francia önkormányzatok, erre példa a marseille-i kerékpárstadion.
Ez a módszer Thierry Déau, egy másik befektetési cég vezetője szerint nem egyszerűen pénzforrást biztosít, hanem a létesítmények szigorúbb és olcsóbb üzemeltetését is lehetővé teheti - bár ezt sokan vitatják. Azonban vannak kevésbé hangsúlyozott szempontok is - írta a lap. A PPP módot ad az adósság eltüntetésére, mivel az önkormányzatnak csak a bérleti díjat vagy a szolgáltatások árát kell fizetnie, ezt pedig nem hitelként könyvelik el, továbbá nem kell olyan közalkalmazottakra támaszkodnia a létesítmények működtetésében, akiknek státuszuk széles körű jogokat biztosít. Így például sok köztulajdonban lévő médiatéka vagy uszoda csak munkaidőben működik, mert a kollektív szerződések értelmében a szakszervezeti tagokat nem oszthatják be máskor szolgálatra - idézi a lap egy építész panaszát. Ezért Franciaországban mind több közösségi létesítményt működtetnek bérleti, koncessziós formában - akadnak köztük kempingek, golfpályák, sőt még krematóriumok is. Ez a szektor évi 7 százalékos növekedést mutat. (MTI)
