2015. 12. 07. 20:00
Magyarország és Bosznia-Hercegovina együttműködése eddig érthetetlenül és ésszerűtlenül alacsony intenzitású volt, de a két ország elkötelezett abban, hogy változtat ezen - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután Igor Crnadak bosznia-hercegovinai külügyminiszterrel tárgyalt.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország egyik legfontosabb regionális biztonságpolitikai érdeke, hogy a szomszédságában, a Nyugat-Balkánon béke, biztonság és stabilitás legyen, ez közvetlenül befolyásolja Magyarország és Közép-Európa helyzetét is, és ehhez szükséges Bosznia-Hercegovina stabilitása is. Magyarország az eddigiekhez hasonlóan elkötelezetten támogatja Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációját - jelentette ki.
Hozzátette: Bosznia-Hercegovina célja, hogy mielőbb hivatalos tagjelölti kérelmet nyújtson be az Európai Unióhoz, és Magyarország támogatja ebben, ahogy a NATO-integráció felé tett lépéseiben is, hiszen Magyarország érdeke, hogy minél több ország lépjen előre az euroatlanti integrációs folyamatban.
A tárcavezető úgy vélte, kölcsönös érdeke a két országnak, hogy kimozdítsák a kapcsolataikat a jelenlegi alacsony szintről. Mint mondta, a földrajzi közelség ellenére a két ország indokolatlanul távol esik egymástól, a fővárosok között nincs közvetlen légi és vasúti összeköttetés, autópálya. Ezen belátható időn belül változtatnak. Hármas regionális együttműködés szükséges Magyarország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a közlekedésfejlesztéshez, hogy ne legyenek közlekedési akadályai a gazdasági, kereskedelmi együttműködésnek - hangsúlyozta.
Megjegyezte: az energiastruktúra fejlesztésében is együttműködnek az energiabiztonság megteremtésére.
Szijjártó Péter közölte: nagy magyar vállalatok komoly figyelmet szentelnek a boszniai piacnak, és ebben támogatja őket a magyar kormány, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedjen.
Igor Crnadak hangsúlyozta: szorosabb együttműködés kezdődhet a két ország között a mostani találkozó után, amit segít, hogy nem terhelik nyitott kérdések Magyarország és Bosznia-Hercegovina kapcsolatait. Kifejtette: most a tartalmi kérdésekkel kell foglalkozni, például a gazdasági együttműködés erősítésével. Magyarország jelenleg a tízedik legnagyobb külkereskedelmi partnere Bosznia-Hercegovinának, ezen változtatni kell, növelni kell a kétoldalú gazdasági és külkereskedelmi tevékenységet - mondta.
A boszniai külügyminiszter fontos feladatnak nevezte a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény mielőbbi aláírását és a turisztikai kapcsolatok szorosabbra fűzését. Hozzátette: Bosznia-Hercegovinának minél jobb fényben kell bemutatkoznia, hogy változtassanak az országról a háborús időszakban kialakult képen.
Igor Crnadak üdvözölte a közlekedési összeköttetések megteremtésére vázolt terveket és azt is, hogy számíthatnak Magyarország támogatására az euroatlanti integráció felé tett lépéseiket illetően. Bosznia-Hercegovina elkötelezett a szükséges reformok végrehajtása mellett - hangoztatta.
Azt is elmondta, teljes mértékben ki akarják használni a Magyarország által felajánlott lehetőséget, hogy jövő szeptembertől ötven boszniai diák tanulhat itt.
Igor Crnadak arról is beszélt, hogy a tárgyaláson szó volt a migrációs válságról is. Közölte: míg Magyarország nehéz időszakon ment át a bevándorlók tömege miatt, Bosznia-Hercegovinába nem érkezett jelentős számú migráns, megkerülték az országot. Felkészültek ugyan egy esetleges irányváltásra, de a jelek nem arra utalnak, hogy ez megtörténne - vélekedett.
A boszniai külügyminiszter elmondta: a migrációs válság biztonsági kérdésekkel és a terrorveszéllyel is összefügg, és országában vannak olyanok, akik kapcsolatban állnak radikális iszlamista nézetekkel. Erőteljesen dolgoznak a terrorcselekmények megelőzésén, a biztonsági szolgálataik együttműködnek a régió országaival, így Magyarországgal is, de nem tudják teljes mértékben megakadályozni az ilyen eseményeket - közölte. Hozzátette: Bosznia-Hercegovina támogatja a nemzetközi erőfeszítéseket a terrorizmus megfékezésére.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt mondta: fontos a külső határok megvédése, de jelenleg Európa védtelen, mert nem tudja megvédeni a saját külső határait, és ma is napi 5-10 ezer bevándorló érkezik, akiknek a nagy részéről még mindig nem tudni, kik ők és miért jönnek.
A miniszter képmutatásnak nevezte, hogy vitázni kell arról, a bevándorlási hullám növeli-e a terrorveszélyt. Ha nem tudják visszafogni a migrációs hullámot, nőni fog a terrorveszély, mert ugyan senki nem állítja, hogy minden bevándorló terrorista, de minél többen jönnek be ellenőrzés nélkül, annál nagyobb a terrorfenyegetettség - vélte. (MTI)
