Japán - Öngólt lőhet gazdaságpolitikájával az LDP
Múlt heti adatok szerint a világ harmadik legnagyobb gazdasága négy év alatt harmadszor süllyedt recesszióba, így nem csoda, hogy Abe Sindzó LDP-vezér a kampány során a gazdasági témákat helyezte előtérbe, és a jelenleginél határozottabb és agresszív lépéseket ígért. A piacok úgy tűnik, hisznek Abének, aki a tartósan magas árfolyamával az exportőröket sújtó jen gyengítését és - sajtóértesülések szerint 10 ezer milliárd jenes - gazdaságélénkítő csomagot ígért: a választás óta a tokiói tőzsde szárnyal, a jen jelentősen gyengült. Ennek ellenére elemzők szerint Abe tervei komoly veszélyeket hordoznak.
Az új kormány a gazdaságélénkítést hitelből kívánja fedezni: az LDP közölte, "újjáépítési kötvényeket" bocsátanak ki - növelve az így is világrekord, a GDP 235 százalékára rúgó államadósságot. Japánt egyelőre nem fenyegeti az európaihoz hasonló adósságválság: a kötvények döntő többsége belföldi befektetők kezében van, a papírok kamatai pedig az egy százalékot sem érik el. Azonban a hosszú távú kilátások korántsem rózsásak.
Az államkötvények legfőbb vásárlói hagyományosan a nyugdíjalapok, de ezek a közelmúltban a világháború utáni baby boom generáció visszavonulásával elkezdtek túladni a papírokon. Emellett a tradicionálisan exportorientált ország folyó fizetési mérlegét a globális kereslet csökkenése, a japán termelők versenyképességének romlása és az atomerőművek leállítása óta megugrott energiahordozó-import miatt a korábbi hatalmas többlet helyett egyre nagyobb deficit jellemzi, szűkítve a belső finanszírozási lehetőségeket.
Ennek hatása, ha mérsékelten is, már érezhető: idénre az államadósság 8,3 százaléka került külföldiek kezébe, ami még messze nem veszélyes szint, de az arány egyre növekszik - többek között azért is, mert Európában még mindig bizonytalanabb a helyzet, mint Japánban. Ez azonban vélhetően csak időleges: a baj mértékét jellemzi, hogy a kormány immár három éve több hitelt vesz fel, mint amennyi pénzt adókból beszed, a központi kiadások negyede pedig törlesztésre megy el. Az agresszív inflációs célkitűzés is visszaüthet. Abe kedden arra szólította fel Sirakava Maszaaki jegybankelnököt, hogy az intézmény a jelenlegi egy- helyett kétszázalékos inflációs célt határozzon meg, de ez az állampapírpiacon nemkívánatos folyamatokhoz vezethet.
A japán kötvények nominális kamata többek között azért ilyen alacsony, mert a deflációs várakozások fényében a reálhozam a három százalékot is elérheti. Az infláció esetleges felpörgetése így a kamatokat is felhajthatja - márpedig a kormány korábbi felmérése szerint 3 százalékos szint mellett már csődbe menne az ország. Továbbá ez a hosszú távú kötvényekkel rendelkező bankokat gyors - és a pénzügyi rendszert alapjaiban megbolygató - kiárusításra sarkallhatja.
Sirakava ellenzi az LDP terveit, amelyek többek között negatív alapkamatot és a jegybank közvetlen kötvényvásárlását is tartalmazzák. Azt hangoztatta: monetáris eszközök helyett strukturális reformokkal kell kezelni Japán gondjait, mivel a már két évtizede alkalmazott pénzügyi lazítás és központi költekezés eddig is képtelen volt rendbe tenni a szigetország gazdaságát, a többletlikviditás pedig a hitelezés fellendítése helyett a bankok számláin hever.
Az egyik fő gond a japán gazdaság kettőssége: míg az exportipar számos szektorban továbbra is a világ élvonalába tartozik, addig az erősen védett belső piacra termelők alacsony hatékonysággal működnek. Közgazdászok szerint a japán gazdaság megnyitása jelentheti a gyógyírt, és Tokió jelenleg három regionális szabadkereskedelmi egyezményhez is fontolgatja a csatlakozást, miközben az Európai Unióval is tárgyalásokba kezdett.
Az ipari lobbi, a Keidanren elkerülhetetlennek tartja a protekcionizmus feladását, de ezt megakadályozhatja a mezőgazdasági szektor ellenkezése. Az LDP-hez sok szálon kötődő JA mezőgazdasági szervezet szerint a kisbirtokon, alacsony hatékonysággal termelő japán gazdák többsége csődbe menne a vámok lebontása esetén. A gazdák lobbierejét növeli, hogy a választási rendszer a rurális területek javára torzít, emelve politikai súlyukat.
Szintén komoly gond a demográfiai helyzet: a munkaképes korúak száma folyamatosan csökken, míg a nyugdíjkiadások tarthatatlanul emelkednek. Egyesek szerint a nők munkaerő-piaci részvételének növelése jelentheti a rövid távú megoldást, de egy felmérés szerint a japánok fele szerint a nőknek otthon van a helyük. Eközben Japán a világ egyik legdrákóibb bevándorlási törvényével rendelkezik, amit a munkaerőhiány ellenére nemrég tovább szigorítottak.
Tovább rontja a kilátásokat, hogy a nacionalistának tartott Abe hatalomra jutásával vélhetően nem oldódnak meg Japán és Kína feszültségei, amelyek miatt az elmúlt hónapokban japán cégek súlyos veszteségeket szenvedtek el legfőbb exportpiacukon. Abe a recesszióra hivatkozva az LDP által is megszavazott áfaemelés eltörlését is felvetette, amely bár valóban megakadályozná a belső fogyasztás esetleges visszaesését, egyúttal az államháztartás egyensúlyba hozását is megnehezítené.
Az LDP eltökéltnek látszik aziránt, hogy monetáris eszközökhöz folyamodjon, és a Reuters értesülései szerint e nézet a jegybankban is egyre erősebb: a monetáris tanács egyes tagjai 100 ezer milliárd jenes "big banggel" akarják berúgni a gazdaság motorját. A párt, ha kell, erővel fogja keresztülverni terveit. Abe közölte: Sirakava megbízatásának áprilisi lejárta után "vele egyetértő" elnököt nevez ki az intézmény élére, ha pedig ez sem segít, megvonja a jegybank - csak 1998-ban megszerzett - függetlenségét. (MTI)
