Előzzük meg, hogy fertőzőek legyenek a kézfertőtlenítők!

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 %-a nem bizonyult megfelelőnek mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. A helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek ugyanis mikroflórával szennyeződhetnek, amely akár évekig is életképes maradhat –mondták el a kutatás vezetői.

Egy másik kutatás során az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött. A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat.

Mi okozza a fertőzést? Mit mond a jog?

Az adatok alapján a kézfertőtlenítő szerek és fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind baktériumokkal való szennyezettség szempontjából jelentős, ami visszavezethető a készítmények nem megfelelő hatékonyságára (pl. hatóanyag kombináció, a behatási idő, illetve az alkalmazási koncentráció helytelen meghatározása), illetve azok helytelen felhasználására (rossz szerkoncentráció alkalmazása, szennyezett flakonba történő utántöltés). A problémát tovább súlyosbíthatja, ha a munkaoldatokat nem megfelelően készítik elő és tárolják.

Ha a helytelen gyártás vagy tárolás során a fertőtlenítőszer baktériummal szennyeződik, annak egészségügyi kihatásával hosszabb távon kell számolni. Ezért az utántöltős flakonoknál – az utántöltés előtt – fokozottan kell ügyelni a flakonok forró vizes kiöblítésére, hogy a szerekben esetlegesen előforduló (nem spórás) mikroorganizmusokat elimináljuk. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszereredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha - a vizsgálatokkal igazolt - megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat.

Egészségügyi vonatkozásban a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében fennállhat a nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (például szervtranszplantációs műtétek, katéterbehelyezés, lélegeztetőgépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat.

A jogi szabályozás a biocidokkal kapcsolatban meglehetősen komplex, a lényeget a Magyarországon a 316/2013 kormányrendelet tartalmazza. A forgalomba hozatalhoz szükséges adatlapnak a kötelező dokumentumokon túl tartalmaznia kell az akkreditált laboratórium által elvégzett antimikrobiális hatást igazoló európai szabványok, vagy azzal egyenértékű más módszer alapján elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyvét, olvasható a Laboratorium.hu másik anyagában.

A fertőtlenítőszer gyártók csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobiológiai hatékonyságát akkreditált laboratórium által bevizsgált jegyzőkönyvvel is igazolni tudják. A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak akkreditált laboratórium kap feljogosítást.

A legfontosabb, hogy a szerek mikrobiológiai hatásvizsgálatát a forgalomba kerülés előtt minden alkalommal el kell végeztetni!

Hogyan vizsgálják a kézfertőtlenítő szereket?

A fertőtlenítőszerek vizsgálatakor figyelembe kell venni az adott termékkel szemben támasztott követelményeket, például aszerint, hogy milyen területen ajánlja a gyártó a fertőtlenítőszer felhasználását. Ebből adódóan eltérő szabványok szerint történik a vizsgálat élelmiszeripari, ipari, háztartási, intézményi, ember- valamint állatgyógyászati területen használt fertőtlenítőszerek esetében, a felhasználás alapján pedig elkülöníthetünk többek között kézfertőtlenítőszereket, fertőtlenítő kézmosószereket, eszközfertőtlenítőszereket, valamint felületi fertőtlenítő szereket – tisztázta Schmutz Márta Fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálatai az Eurofins Food and Feed Testing Budapest Kft. laboratóriumában című előadásában Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági tanácskozásán, a Hungalimentaria konferencián és kiállításon.

Az élelmiszer-, az ipari, a háztartási és intézményi területen felhasznált kémiai fertőtlenítőszerek és antiszeptikumok baktericid hatásának vizsgálatára és értékelésére, az MSZ EN 1276:2020 vizsgálati szabvány vonatkozik, a fungicid vagy élesztőgomba-ellenes hatásának értékelésére az MSz EN 1650:2020 szabványt alkalmazzuk.

Összefoglaló táblázat MSZ EN 1276:2020 és MSZ EN 1650:2020 szabványok vizsgálatiparamétereiről.

„Kézfertőtlenítő szerek esetén a vizsgálandó termékminta meghatározott mennyiségét külön-külön hozzáadjuk a baktériumokból, élesztősejtekből és/vagy penészgomba spórákból készült tesztszuszpenzióhoz és valamilyen hatást befolyásoló anyagot (általában a szennyeződést modellező anyag, amivel a tiszta és szennyezett körülményeket modellezzük) tartalmazó oldathoz. A keveréket 20±1 °C-on tartjuk általában 1 perc ± 5mp-ig. A hatóidő letelte után a baktérium- és gombaölő hatást a megfelelő módszerrel leállítjuk” – mondta el a szakember. Ezután határozzák meg az adott mintában túlélő baktériumok, élesztősejtek és penészgomba spórák számát és a csökkenést cfu/ml értékbe átszámítva.

A teszt elvégzéséhez a vizsgálati szabványokban megadott Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Staphylococcus aureus és Enterococcus hirae törzseket, illetve Candida albicans vegetatív sejteket vagy Aspergillus brasiliensis spórákat használnak.

Az általános felhasználású fertőtlenítőszerek vizsgálatakor a szabványokban megadott (MSZ EN 1276:2020) megfelelő a baktericid hatás baktériumok esetén 5 nagyságrendnyi (105), gombák esetén (MSZ EN 1650:2020) 4 nagyságrendnyi (104) csökkenést kell a fertőtlenítőszernek biztosítania.