Japán-EU szabad kereskedelem lehetőségéről is tárgyalnak az uniós külügyminiszterek
A tanácskozáson - Martonyi János elnökletével - ezúttal kizárólag nemzetközi kereskedelmi témákról esik majd szó. Az unió és Japán május végén tartja soron következő csúcstalálkozóját a belga fővárosban, és ezen minden bizonnyal szó esik majd a szabadkereskedelmi tárgyalások elindításának lehetőségéről. Uniós körökben a márciusi japáni földrengés óta többször szóba került ez a kezdeményezés, a tagországok állam- és kormányfői tanácsa pedig március végén a hivatalos zárónyilatkozatban is megemlítette.
A témában egy magas szintű kétoldalú munkacsoport is vizsgálódik, a megbeszélések eredményeit szintén áttekintik a május 28-i csúcstalálkozón. A pénteki EU-miniszteri találkozón Japán mellett szó lesz a fejlődő országokat segíteni hivatott kedvezményes kereskedelmi bánásmód uniós rendszerének átalakításáról is. Az Európai Bizottság a hét elején hozta nyilvánosságra erre vonatkozó javaslatát, amely szerint mintegy felére kellene csökkenteni a rendszer kedvezményezett országainak körét. A bizottság érvelése szerint ezzel lehetne elérni, hogy a kedvezmények a ténylegesen és leginkább rászorulókat célzottabban segítsék, tekintettel az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokra a nemzetközi gazdaságban.
A miniszterek várhatóan egyetértenek a bizottság azon megállapításával, hogy a rendszernek stabilabbnak, átláthatóbbnak és kiszámíthatóbbnak kell lennie. A brüsszeli találkozó további témái közé tartozik az EU-India szabadkereskedelmi tárgyalások állása, az EU és Kanada közti széles körű gazdasági megállapodás új fejleményei, az átfogó világkereskedelmi tárgyalások alakulása, valamint az EU és a dél-amerikai országok egy részét tömörítő Mercosur szervezet között újraindított szabadkereskedelmi tárgyalások helyzete is.
Áttekintik a miniszterek azt is, hogyan áll az EU-tagországok és unión kívüli államok között kötött kétoldalú beruházási megállapodások státusának rendezését célzó uniós szabályozás kidolgozása. Ez azért vált szükségessé, mert a közvetlen külföldi befektetések területén a Lisszaboni Szerződés értelmében immár az unió rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, ugyanakkor kétoldalú alapon külső országokkal több mint 1000 beruházási megállapodás van érvényben. Az EU fő célja az új szabályozással az, hogy maximális védelmet biztosítson az uniós befektetőknek, egyszersmind segítsen megtartani az uniót a külső befektetések kedvelt területeként. (MTI)
