Japán: ahol az infláció nem ellenség, hanem cél

A 2007-2008-as időszakban még „carry” deviza volt a japán fizetőeszköz, azaz a befektetők ebben a devizában adósodtak el (alacsony kamattal), és más, magasabb kamatozású devizában fialtatták pénzüket.

A megváltozott monetáris politika nyomán november óta a Nikkei 225 index 55%-ot emelkedett, miközben az USD/JPY kurzusa 22%-ot ugrott. Az előzőekben említett 2007-es szintek egyelőre még távol vannak, de ha ilyen rohamléptekkel haladnak a befektetők a jen eladásával, akkor hamarosan itt is új csúcsokról beszélhetünk majd.

Japán rekord alacsony kamatkörnyezetének oka, hogy az ország az 1991 után jelentős sokkot élt át egy ingatlanpiaci és tőzsdei lufi kipukkanását követően, ám ebből érdemben nem tudott kilábalni. A Nikkei három év alatt 40 ezer pont közeléből 15 ezer pontra esett.

A bankok nagy része az értéktelen ingatlanokkal, a bedőlt hitelekkel küzdött, amely a lakosság részéről is óvatosságot indokolt. Mivel megégették magukat, a pénzügyi eszközök iránti bizalom alacsony szinten ragadt.

Az 1990-es évek eseményei és a társadalom elöregedése a fogyasztási szokásokat is negatívan érintette, ami felgyorsította a deflációs folyamatokat. Ennek eredménye, hogy a vállalatok és a lakosság egy helyben parkoltatják a szabad pénzeszközeiket, ahelyett, hogy elköltenék.

A lakosság a fogyasztás helyett a megtakarítások felé mozdult, amely még nehezebbé tette a vállalati kilábalást. A fagyos hangulat az árszínvonal csökkenésében öltött testet, erre válaszul 2001-ben a japán jegybank 0% közelébe vitte a kamatot, hogy felpörgesse a gazdaságot, vegyes sikerrel.

Egy ilyen környezetben elinflálni vagy kinőni az államadósságot nem egyszerű feladat, pedig a jegybanki vezetés ezt tűzte ki célul maga elé. Amennyiben a jegybanki politika hitelességét nem kérdőjelezi meg a társadalom, úgy a program működhet, és a fogyasztási szokások átalakulásával növekvő pályára állhat a gazdaság. A problémát azonban az jelenti, hogy nem a likviditás hiányzik a rendszerből, hanem súlyos strukturális gonddal küzd az ország.

Hosszútávon valószínű, hogy a strukturális problémák miatt első körben nem hozza a remélt eredményeket a program, ezért más formában finomítanak majd a feltételeken a döntéshozók. A jen várhatóan még gyengébb lesz (USD/JPY 110 körül és EUR/JPY 140 körül), a kötvények elvesztik reálértéküket, a részvények pedig ismét nyertesek lehetnek.