Kedvez a kkv-knak a megújított közbeszerzési szabályozás
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzési szakterülete civil szervezetekkel egyeztetett az átláthatóság további növelését célzó intézkedési lehetőségek felmérése érdekében 2013. január 30-án, Budapesten.
A jogalkotó egy merőben új megközelítés szerint vállalkozásbarát közbeszerzési szabályozás megalkotására törekedett, jelentősen csökkentette a vállalkozások terheit az eljárásokban. Az elektronikus nyilvántartások kötelező elfogadása, a benyújtandó igazolások számának csökkentése és az alkalmassági követelmények teljesítésének megkönnyítése is azt a célt szolgálták, hogy minél egyszerűbb legyen a pályázati részvétel. A közbeszerzési piac szereplői, a megrendelők és vállalkozók a megindult tanulási folyamat eredményeként egyre gyakorlottabban élnek az új szabályozás lehetőségeivel, és egyre hatékonyabban használják azokat.
A tavalyi évben az új törvény alapján indított tíz közbeszerzési eljárásból nyolcban (84,16%) hazai kis- és középvállalkozás (kkv) nyert. A nemzeti eljárásrendben bonyolított tendereken ez az arány meghaladta a 90 százalékot. A korábbi évek mutatóival való összevetés szerint a szabályozási környezet minden eddiginél hatékonyabban segíti a hazai kkv-k sikeres szereplését a közbeszerzésekben.
Az új közbeszerzési rendszer részeként – Magyarországon először és egyedülálló módon – két ellenőrzési rendszer is kiépült már az új törvény hatályba lépése előtt, 2011-ben. Az uniós és a hazai költségvetési forrásokból megvalósuló közbeszerzések teljes és több szempontú vizsgálatának célja többek között a túlzott mértékű és a versenyt korlátozó alkalmassági előírások visszaszorítása, az igazolási módok szabályszerű előírásának támogatása. Az előzetes és folyamatba épített ellenőrzés mellett az új törvény hatályba lépésével a Közbeszerzési Hatóság a korábbi gyakorlat szerint ismét előzetesen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetményeket. A megerősített ellenőrzési rendszer rendkívül hatékony eszközt jelent az eljárások szabályszerű lefolytatásának biztosítására.
A fejlesztési tárca illetékes szakterülete civil szervezetekkel kezdeményezett egyeztetést a közbeszerzési korrupciós kockázatok és az átláthatóságot növelő lehetséges intézkedések felmérése érdekében.
A minisztérium a szakmai konzultáción szervezetek széles körét (többek között a Transparency International Magyarország, Társaság a Szabadságjogokért, K-Monitor, Joint Venture Szövetség, atlatszo.hu, BCE Korrupciókutató-központ, Budapest Intézet képviselőit) hívta fel arra, hogy tegyenek javaslatokat írásban is a közbeszerzési rendszer további átalakítására.
A minisztérium álláspontja szerint a közbeszerzési gyakorlat nem kizárólag jogalkotással alakítható. A közbeszerzés szereplőinek megfelelő tudatosságán is múlik, hogy általánosabbá válhat-e az alapos tervezés-előkészítés. A költséghatékony beszerzés egyik előfeltétele a verseny minél teljesebb biztosítása. A jogszerű eljárás az ajánlatkérő legelemibb érdekét, a hatékonyságot is szolgálja.
