Kétségessé válhat a Bázel III szabályozás bevezetése
Komoly vita alakult ki pénzügyi körökben az elmúlt hetekben a válság utáni egyetlen átfogó és nemzetközi bankreform kapcsán, miután amerikai szabályozók november elején közölték: a szabályozás értelmezésével kapcsolatos banki panaszok miatt bizonytalan ideig elhalasztják a Bázel III szabályok január elsejére tervezett bevezetését. Az amerikai visszakozás európai döntéshozók rosszallását váltotta ki, jóllehet - vélhetően - Európában sem lesznek készen a jövő év elejéig a Bázel III részletszabályai. Az egyezményt aláíró G20-as államoknak ez év végéig kellene nemzeti szintre átültetni a két évvel ezelőtt elfogadott nemzetközi szabályokat, de Európában például továbbra is tartanak az egyeztetések az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között.
Georg Fahrenschon, aki az összes német bankbetét mintegy negyedét őrző bankok szövetségének vezetője a lapinterjúban elmondta: amennyiben Amerika úgy dönt, hogy nem vezeti be a szabályokat, akkor az egész tervet újra kell gondolni. Úgy fogalmazott: "jelentős versenyhátrányt jelentene az európai pénzügyi szereplőknek, ha Észak-Amerika ebben a szakaszban térne el a megállapodástól, már csak azért is, mivel az amerikaiak meghatározóak voltak a szabályok kialakításánál, és határozottan, saját előnyükre érveltek a tárgyalásokon". Amerikai bankok mindeközben "Amerika-ellenesnek" ítélték a szabályozást, amely túl sok engedményt tesz a nagyra duzzadt európai bankoknak.
Mindeközben Stefan Best, az S&P hitelminősítő igazgatója a Wall Street Journal német kiadásának nyilatkozva a Bázel III szabályozás "jelentős hiányosságaira" hívta fel a figyelmet. Mint mondta, hiba, hogy a bankok saját maguknak számítják ki tőkekövetelményeiket, de a számítás módszereit is egyszerűsíteni kellene. Best - aki szerint a szabályozóknak kellene felmérniük az egyes bankok tőkeszükségleteit - elismerte ugyanakkor, hogy "nagyon nehéz átlátni a bankok rendkívül összetett működési modelljeit".
Hasonlóan érvelt a brit jegybank két szakembere is egy szeptemberi, az amerikai Jackson Hole-ban tartott előadásban. A közgazdászok amellett érveltek, hogy a túlságosan összetett szabályozás inkább nehezíti a banki nehézségek és válságok előrejelzését, semmint megkönnyítené. A pénzügyi körökben azóta sokat idézett előadásukban azzal a metaforával éltek, hogy egy kutya sem végez bonyolult matematikai számításokat, amikor elkap egy feléje dobott labdát, mégis nagy valószínűséggel elkapja a játékot. Az S&P igazgatója azonban hangsúlyozta: a késlekedés nem lesz nagy hatással a bankok működésére, mivel "a piac már most megköveteli a pénzintézetektől ezeket a tőkemutatókat".
A G20-as országok állam- és kormányfői 2010 novemberében hagyták jóvá a szigorúbb banki tőke- és likviditási követelményeket előíró Bázel III szabályozás bevezetését. Az új előírások - amelyeket fokozatosan, 2013 és 2018 között kell életbe léptetni - szerint a bankok kötelező tőketartalék-rátája 2,5 százalékról 7 százalékra emelkedik, de egyes rendszerkockázati jelentőségű bankoknak még ennél is magasabb tőketartalékkal kell működniük. A Bázel III ezen kívül a banki mérlegek méretére, illetve a likviditási helyzetre nézve is új előírásokat fogalmaz meg. (MTI)
