Kína beleszólást kér az arany és az ezüst árképzésébe
„Még mindig az USÁ-nak és Európának van meghatározó befolyása a nemesfémárakra, noha a jegyzésekre általában számos tényező hat, mint a likviditás és az általános gazdasági feltételek” – jelentette ki Yang Maijun, a sanghaji határidős tőzsde elnöke. Márpedig annak ellenére, hogy Kína a világ legnagyobb aranytermelője és – India után – a második számú aranyfogyasztója, a kínai piacon kialakult aranyáraknak semmilyen hatásuk nincs a globális jegyzésekre – zsörtölődnek az ázsiai birodalom nemesfém-iparági illetékesei és szakértői.
Annak azonban, hogy a kínai nemesfém-tőzsdei ügyletek árai hatással legyenek a világpiaci jegyzésekre, jelenleg van egy technikai akadálya: az azonnali és határidős arany- és ezüstügyleteket ma még jüanban számolják el, míg a globális kereskedelmét dollárban. Ráadásul Kína – robosztus gazdasági fejlődése és az utóbbi időszak lassulása ellenére világviszonylatban még mindig kiemelkedő potenciálja ellenére – még mindig nem számít piacgazdaságnak, a kínai kormány és statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott adatok realitása erősen megkérdőjelezhető. Például homály fedi, hogy mekkora aranytartalékon ül a világ legnépesebb országának kormánya. Mindezek ellenére a kínaiak ambíciói meglehetősen nagyok, nemcsak az arany- és ezüstárak képzésébe szeretnék nagyobb beleszólást, hanem azt is el akarják érni, hogy idővel a jüan is helyet kapjon a világ tartalékvalutái között.
Forrás: Conclude Zrt.
