Közép-Kelet-Európa felkészültebb a válságra, mint az euróövezet
A londoni gazdasági napilap szerint "senki nem jósolja", hogy a térség visszasüllyed a recesszióba, és a régiós országok államadósság-dinamikái általában sokkal jobbak, mint a nyugat-európai országokéi. Magyarország 77 százalékos GDP-arányos államadósság-rátája magas ugyan a térségen belül, ám sokkal alacsonyabb számos euróövezeti országénál, és csökken.
A Financial Times elemzése szerint még annak is megvannak az előnyei, hogy az euróövezeten kívüli közép-európai országok valutái az elmúlt hetekben esetenként 10 százalékkal is gyengültek az euróhoz képest, mivel ez javította ezeknek a gazdaságoknak a versenyképességét. "Ez jó dolog" - mondta a lapnak Julian Mayo, a Charlemagne Capital nevű, felzárkózó gazdaságokra szakosodott alapkezelő igazgatója.
Mayo szerint az euróövezeten kívüli közép-európai országok helyzete javult azokkal a valutauniós tagállamokkal - Spanyolországgal, Olaszországgal, Portugáliával - összehasonlítva, "Görögországról nem is beszélve", amelyek még mindig azzal küszködnek, hogy versenyképessé tegyék gazdaságukat. Sam Vecht, a BlackRock Eastern European Trust befektetési alap vezetője a lapnak hangsúlyozta, hogy a "felzárkózónak" nevezett európai országok - köztük Magyarország, Lettország, Szerbia, Románia, Csehország - minősítéseit javították a nemzetközi hitelminősítők, miközben Görögországot, Spanyolországot, Írországot, Portugáliát leminősítették. (Magyarország esetében a Fitch Ratings a nyáron az addigi negatívról stabilra javította a "BBB mínusz" adósosztályzat kilátását, a kormány államháztartási konszolidációs intézkedéseinek bizalomerősítő hatásával indokolva a lépést).
Vecht a Financial Timesnak azt mondta, hogy jelenleg a befektetők nem veszik figyelembe ezt a különbséget, "de biztos vagyok benne, hogy idővel elkezdik figyelembe venni". A londoni gazdasági napilap térségi melléklete szerint középtávon a keletiek átlagos növekedési üteme várhatóan meghaladja Nyugat-Európáét, részben éppen a nyugati szinthez történő felzárkózási folyamat révén.
A külső tőkebeáramlás forrásai azonban változhatnak. Cezary Wisniewski, a Linklaters nemzetközi jogi tanácsadó cégcsoport varsói szakértője a Financial Timesnak elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben amerikai és európai befektetések domináltak a térségben, de most bizonyos elmozdulás látható: "sokkal nagyobb" a befektetői érdeklődés Ázsiából, Oroszországból és a közel-keleti szuverén vagyonalapok részéről. Wisniewski szerint az orosz és a kínai tőke máris vásárlási lehetőségeket keres a közép-kelet-európai pénzügyi szektorban, miközben a térségben meghatározó szerepet játszó nyugat-európai bankok éppen eladnak, hogy hazai mérleghelyzetükön javítsanak.
A mellékletnek a magyarországi autóipari beruházásokkal foglalkozó cikke szerint a Magyarországra irányuló működőtőke-befektetések mögött az az ésszerűségi meggondolás áll, hogy van "képzett vagy képezhető" munkaerő, "megfelelő áron", és ehhez megfelelő kondíciók és szolgáltatások, valamint általában állami támogatások is járulnak. Sebastian Wahle, a Daimler szóvivője a lapnak elmondta: a kecskeméti gyártási helyszínre azért esett a választás, mert a térség teljesítette a magas minőségi és mennyiségi elvárásokat.
Ezek közé tartozott a földterület hozzáférhetősége és állapota, a közszolgáltatási, a közúti és a vasúti infrastruktúra, a beszállítói háttér, valamint az emberi erőforrások hozzáférhetősége és képzettsége - mondta a Daimler szóvivője. A Financial Times szerint azonban az üzleti klíma javítását célzó további reformok életfontosságúak a térség számára, ha a közép-kelet-európai országok egymással is versenyeznek a befektetésekért.
A lap ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Magyarországon az üzleti vállalkozásokat "különösen felzaklatta" a kormány "nem ortodox" hozzáállása. Miután a magyar kormány elfordult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszírozási forrásaitól, jelentős adókat vetett ki a bankokra, és válságadókat egyes vállalati szektorokra. Lengyelországban a Donald Tusk vezette kormány támogatottsági előnye csökken Jaroslaw Kaczynski pártjával szemben a vasárnapi választások előtt, és az üzleti vállalkozásokat aggasztja, hogy egy esetleges Kaczynski-kormány kevésbé lesz befektetőbarát.
Általánosságban azonban az elemzők úgy gondolják, hogy a közép-kelet-európai piacokon lezajlott legutóbbi eladási hullám eltúlzott volt. A térségi vállalatok piaci értéke "most már nagyon vonzó ... ténylegesen jó vételnek tűnnek" - idézi Cezary Wisniewskit pénteki elemzésében a Financial Times. (MTI)
