Külföldi lapok a magyar gazdaságról és politikáról
A Financial Times két tudósítója, Neil Buckley és Kester Eddy budapesti keltezésű, "Magyarország irányt vált az IMF megnyerésére" című cikkében ismerteti, hogy Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a héten tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal. "Ezek azonban csak tárgyalások a tárgyalásokról", Fellegi Tamás feladata az, hogy rávegye a valutaalapot - valamint az Európai Uniót, amelynek szintén részt kell vennie, mivel Magyarország EU-tag - a pénzügyi támogatásról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésére.
A londoni gazdasági napilap szerint a magyar politikusnak meg kell győznie a két intézményt arról, hogy Budapest komolyan törekszik a megállapodásra, és kész módosítani az új pénzügyi és jegybanktörvényt. A múlt hét végén már voltak jelei annak, hogy a magyar kormány ráébredt a helyzet súlyosságára, miután előtte hetekig azt sugallta, hogy nem hajlandó gazdaságpolitikai feltételeket elfogadni az IMF-től, és elboldogul hitelegyezség nélkül is - áll az írásban. Fellegi Tamás a Financial Timesnak elmondta: a kormány álláspontja egyértelmű abban, hogy szükséges a tárgyalási folyamat. "E kérdések zömét a tárgyalóasztalnál kell eldönteni. Ezért minden előfeltétel nélkül készek vagyunk tárgyalni bármilyen kérdésről" - mondta a miniszter a brit lapnak. Hozzátette: reméli, hogy az e heti megbeszélések "viszonylag gyors döntéshez vezethetnek" a hivatalos tárgyalások megkezdéséről. "Soha nem volt az az álláspontunk, hogy pénzhez lehet jutni feltételek nélkül. Ez butaság lenne" - idézte a Financial Times Fellegi Tamást, aki megjegyezte, hogy az IMF "az adófizetők pénzét használja". Utalt arra, hogy a készenléti egyezménynek elővigyázatossági jellegűnek kellene lennie, mivel Magyarországnak nincs szüksége azonnal pénzre.
Az FTD "A magyarok megszeppennek" című brüsszeli keltezésű írásában a szerző, Mark Schrörs kifejtette: az államcsőd fenyegetésében Magyarország mégiscsak hajlandó megbeszélést folytatni a jegybankra vonatkozó vitatott törvényről. Így akarja elérni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió ismét tárgyaljon vele pénzügyi segítségről, és hogy ne mérgesedjen el a konfliktus az Európai Bizottsággal. A lap pénzügyi rovatában megjelent cikkében Mark Schrörs ismertette egyebek között az utóbbi napok devizapiaci folyamatait, illetve a Fitch nemzetközi hitelminősítő Magyarországra vonatkozó döntését. Az Európai Néppárt állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a párt "nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint Silvio Berlusconi esetében: az olasz miniszterelnököt sokáig alig bírálták, aztán az adósságválságban hagyták, hogy megbukjon."
Az El País baloldali spanyol napilap szerint "az Európai Unió nem maradhat tétlen Magyarország tekintélyelvű visszafejlődése" láttán. A magyar kormány intézkedéseinek bíráló felsorolása után a lap kommentárban szögezi le, hogy "ha nem vonják vissza az orbáni normákat, az unió nem haladhat előre a gazdasági segítségnyújtás tervével, mintha mi sem történt volna. Ha a politikai nyomás növelése szükséges, akkor (az uniónak) meg kellene tennie." A lap ugyanakkor elismeri, hogy az uniónak nincsenek hatékony eszközei ahhoz, hogy megelőzze az alapvető politikai és jogi elvek megsértését valamely tagország részéről, vagy elérje a kiigazítást.
Jedrzej Bielecki a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel gazdasági napilapban közölt cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány nem védtelen az EU-val folytatott vitában. Magyarország 120 milliárd euró értékű hitelt vett fel az uniós bankoktól, "ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy csődbe jusson ez az ország, és az ezzel járó veszteségeket" - írta. Szerinte éppen ezért Brüsszel kompromisszumos megoldást keres, és a magyar kormánynak csak részben kell módosítania az új törvényeket. Igor Janke az Uwazam Rze lengyel konzervatív hetilapban "Miként semmisíti meg Orbánt Európa" címmel közölt cikkében elemzi a magyar kormány lépéseit, és a nemzetközi média reakcióját. Hangsúlyozza, hogy a "Magyarország pusztításának" nevezett többek között adó- és nyugdíjreformok, egybevágnak a közgazdasági napilapok és a legnagyobb szakértők elvárásaival. "Ennek ellenére nem találunk erről komoly anyagokat az európai médiában" - írta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy "ritka az a külföldi újságíró, aki Magyarországra fáradt volna, hogy jobban megismerhesse a kontextust, és beszélgethessen. Nagy részük a szocliberális média magyar újságíróit használja forrásként". Ezt az észrevételt a lengyel sajtó negatív kampányára is vonatkoztatja. Jaroslaw Gizinski a Newsweek Polska hetilapban közölt cikkében az új magyar jogszabályokon kívül a magyarországi hangulatokat is felvázolta. Szerinte "ma már egyértelműen látszik, hogy a Fidesznek, mikor megszerezte a hatalmat, nem volt kidolgozott receptje a válság megoldására." Helyeselte a baloldal korrupciós ügyeinek elszámoltatását, ugyanakkor a Kádár korszak bűneiért való felelősség vizsgálatát már nem. Szerinte ez utóbbival a kormány a súlyos gazdasági helyzet megoldásának sikertelenségétől próbálja elterelni a figyelmet. (MTI)
