Külföldi sajtó Magyarországról - növekedési kilátások
A német napilapban az Idős férfiak egy döglött lóról vitatkoznak című cikkében Jörg Taszman kifejti: Tarr Bélának „tényszerűen igaza van, de nem teljesen az igazságot mondja” abban a levelében, amelyben közölte, hogy a Magyar Filmművész Szövetség rendkívüli közgyűlést tart az új alkotások híján elmaradó filmszemle helyett. A szerző szerint Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormányának hatalomra kerülése óta néha szinte már "nemzeti vallásos dühvel" véghezvitt átalakítás az alkotmányos rendszer, a gazdaság, a média és a kultúra területén "a filmszakmát sem kímélte", és úgy tűnt, hogy az új finanszírozási rendszer irányítására kinevezett Andrew Vajna tevékenysége "valamennyi előítéletet beigazolja". Vajna azonban létrehozta a filmszakmai döntőbizottságot - tette hozzá a Die Welt szerzője, megjegyezve, hogy az utolsó vágás jogának fenntartása "nyílt filmcenzúrához" közelítő megoldás, a korábbi rendszerben viszont előfordultak "a korrupció formái".
Jörg Taszman szerint a filmszemle elmaradása körüli vitában "az érvek egyik oldalon sem helytállóak". A Tarr Béla levelében foglalt megállapítással kapcsolatban, miszerint az új rendszerben nem készülnek filmek, és emiatt 44 éve első alkalommal nem lehetett megrendezni a filmszemlét, a Die Welt szerzője kifejtette, hogy jelenleg négy film utómunkálatai zajlanak, köztük Mundruczó Kornélé, akit "nem tartanak az Orbán-kormány barátjának", a filmszemle pedig a kilencvenes évek elején egyszer már elmaradt.
Ugyanakkor az Andrew Vajna stílusára vonatkozó bírálatok jogosak, és azért is joggal panaszkodnak a producerek és a rendezők, hogy az új rendszerben egyáltalán nem támogatnak rövidfilmeket és kísérleti filmeket, egymás után csuknak be a mozik, a kalózkodás pedig "gyakorlatilag tönkretette" a DVD- és a Blue Ray-piacot - áll a Die Welt cikkében, amely szerint Vajna "a problémákat részben felismerte", fel akar lépni a kalózkodás ellen, a magyar filmgyártást pedig közönségfilmek révén kívánja fejleszteni.
A magyarországi jobboldalról közölt politikai elemzést kedden a The Guardian című baloldali liberális brit napilap online kiadása, elsősorban Bayer Zsolt publicistának a Magyar Hírlapban közölt januári írásából kiindulva. A Guardian-cikk, amelyet Carl Rowlands, a New Left Project nevű, pártoktól független baloldali publicisztikai fórum Budapesten dolgozó elemzője írt, bevezetőjében azt állapítja meg, hogy a magyarországi baloldalnak nem sikerült választ lelnie a jobboldal cigányellenes támadásaira, virulens antiszemitizmusára és idegengyűlölő keresztény nacionalizmusára. A szerző - Bayer Zsolt cikkéből idézve - felteszi ugyanakkor azt a kérdést is, hogy miként válhatott elfogadhatóvá ilyen érzések nyílt kifejezésre juttatása egy európai országban.
A The Guardian írása szerint a gyűlöletbeszéd már jóval az 1989-es többpárti demokratikus átmenet előtt meghatározó vonása volt a magyarországi jobboldalnak. A kommunista rendszer demokratikus ellenzékében mindig is voltak olyanok, akik rokonszenveztek a világháború előtti autoriter Horthy-rezsimmel - írja a szerző. A cikk szerint - a szerző által nyíltan nacionalista-antiszemita politikusként leírt - Csurka István jelenléte az átmenet utáni politikai élet középpontjában a demokratikus erők gyengeségét jelezte. A jelenlegi széttöredezett ellenzék, amely jórészt színtelen liberálisokból és szociáldemokratákból áll, halálos tangót jár az egyre erősebb jobboldallal, és a páros évről évre közelebb kerül az egyelőre ismeretlen mélység széléhez - fogalmaz a szerző.
A pozsonyi Sme című lap Az aratás éve címmel közölt kommentárt keddi számában Orbán Viktor kormányfőnek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a magyar gazdaság idei kilátásaival kapcsolatban tett kijelentéseivel összefüggésben. A liberális lap szerint a magyar kormányfő és "legendás" minisztere kijelentéseiben "első látásra semmi új nincs", mivel már harmadik éve "szédítő növekedést" ígérnek, azonban szavaiknak ezúttal "más súlya van", mivel jövőre választások lesznek, és így valóban számítani lehet arra, hogy a választók egyes csoportjai időleges javulást tapasztalhatnak. Hozzáteszi: "Aratni egyszerűen nincs mit", mert az ez évi gazdasági növekedésben "talán csak Matolcsy hisz". Majd úgy folytatja: Magyarországra az idén masszív kölcsönfelvételek, eddig nem látott számviteli trükkök és talán a nemzeti bank devizatartalékainak felhasználása vár, mivel a kormány a választások miatt mindent annak vet alá, hogy pénzt szerezzen és azt szétoszthassa a választóknak. (MTI)
