Külföldi sajtó Magyarországról - IMF-tárgyalások, médiaszabályozás
A magyar kormány mindenekelőtt azért engedheti meg magának unortodox gazdaságpolitikáját, mert 2010 óta külső behatásoktól meglehetősen függetlenül kormányozhat - írta a fősodorbeli liberális osztrák napilap, a Der Standard Magyarországgal gyakran foglalkozó munkatársa, András Szigetvari. Habár egy éve tárgyalások folynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új hitelről, eddig eredménytelenek voltak az egyeztetések - állapította meg. A szerző a magyar kormányfőnek egy brüsszeli rendezvényen elhangzott mondataiból arra következtetett, hogy "végleg összeomlottak a tárgyalások". A szerző felidézte, hogy Magyarország rugalmas hitelkeretet (PCL) szeretett volna kapni. Ez azonban - írta - "elérhető távolságon kívül van" Budapest számára, egy feltételekkel járó hitelt pedig elutasít a kormány, mert az az "önfejű gazdaságpolitika" végét jelentené.
A pénzpiacokon azonban beválik a kormány stratégiája - áll a cikkben -, mivel azáltal, hogy az Európai Központi Bank pénzt pumpált a piacokba, visszatért a befektetők kockázatvállalási kedve. De hátravan még a teszt, hogy Magyarország segítség nélkül is boldogul-e - írta, majd megjegyezte: március 3-án lejár Simor András jegybankelnök mandátuma. Ő a befektetők szemében - írta a lap - értékes ellenpólust képezett Orbánnal szemben. Egyes aggodalmak szerint Simor távozásával megszűnik a jegybank függetlensége - tette hozzá.
A European Voice idézi Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács (ET) főtitkárát, miszerint a magyar kormány "nagyjából" eloszlatta a szervezet igazságszolgáltatással és médiaszabályozással kapcsolatos aggályait, és emlékeztet, hogy az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul, ha Magyarország nem teljesíti az ET ajánlásait. A cikk szerzője, Andrew Gardner rámutat, hogy Jagland szerint Magyarországnak még egy "követelést" kell teljesítenie: vissza kell helyezni hivatalukba az európai joggal összeegyeztethetetlennek ítélt törvényhozás miatt kényszernyugdíjazott bírákat.
A médiaszabályozással kapcsolatban az írás megjegyzi, hogy Jagland szerint Magyarország a kormány által javasolt módosításokkal "eleget tesz jogi kötelezettségeinek". A cikk írója arról is beszámol, hogy Jagland úgy vélekedett, a Magyarországot bírálók nem tartottak lépést a magyarországi változásokkal. "Voltak túlzások, és egyes vádakat nem az Európa-szerte elfogadott mérce alapján fogalmaztak meg, hanem a Magyarország számára külön mércét állítottak fel" - idézi szó szerint a lap Jagland kijelentését a Magyarországot kritizáló emberekről és médiumokról. A lap ugyanakkor arra is rámutat, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, amely a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, azt fontolgatja, hogy hivatalos monitoring-eljárást kezdeményez Magyarország ellen, amire még nem volt példa olyan tagállam ellen, amely ilyen régóta tagja a szervezetnek.
Az olasz La Repubblica Magyarország az ellenzéki írók ellen. Lejáratják az országot, vegyük el tőlük az állampolgárságot címmel közölt cikket. "Az igazi patriotizmushoz a haza iránti hűség kell, ehhez képest a tehetség semmit nem ér. Ha nem értesz egyet, az állampolgárságot kockáztatod. Elképzelhetetlen fenyegetések Európában? Tévedés, ez az Orbán Viktor jobboldali, nacionalista-populista, euroszkeptikus kormánya kultúrpolitikájának új krédója (...) Elszakítani az irodalmárokat hazájuktól: Hitler tette ezt Mannal és Brechttel" - fogalmazott a La Repubblica.
A balközép napilap szerint az MMA vezetőinek kijelentései Konrád György, Esterházy Péter és Kertész Imre állampolgárságát veszélyeztetik. "Néhány szélsőséges szavai, de a kormány nem tagadja meg őket (...) Európa nem tenné rosszul, ha hallatná szavát" - idézi a szerző Esterházyt. A La Repubblica szerint "az EU- és NATO-tag Magyarország, mely az EU és az IMF hitelét koldulja, hogy ne úgy végezze, mint Athén, semmibe veszi a közös európai értékeket(...) És Európa hallgat Budapestről". (MTI)
