Külföldi sajtó Magyarországról - cikkek a pénzügyi helyzetről és a strukturális reformok esélyéről
A Kurierban megjelent olvasói levelében Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövete megállapította: Lendvai szavai azt jelentik, hogy folytatni kellene a "Magyarország-szapulást", mert Ausztria gazdasági érdekei így jobban érvényesülnek. A nagykövet ezt azzal kapcsolatban írta, hogy a lapnak adott előző keddi interjúban a publicista úgy vélekedett, nagyon visszafogott az osztrák kormány fellépése az osztrák gazdasági szereplők elemi érdekeinek védelme terén, és hogy Magyarországnak sürgősen pénzügyi segítségre van szüksége, hitel nélkül "nem éli túl".
A nagykövet hangsúlyozta, Magyarországnak vannak tartalékai, kereskedelmi többlettel rendelkezik, a forint euróval szembeni árfolyama 300 forint körül valamennyire stabilizálódott, és az ország fizetőképes. "Egy államcsőd nem téma, ezt vitatni akarni felelőtlenség és az osztrák tőke elvesztésének cinikus beszámítását jelenti" - tette hozzá. "Magyarország stabilitása Ausztria pártokon átívelő érdeke" - tette hozzá. "Az olvasóknak, akiket szisztematikusan félrevezetnek, még egyszer nyomatékosan tudomására kell hoznunk: az Orbán-kormány gazdasági intézkedései nem az osztrák cégek ellen irányulnak, magyar vállalatoknak (OTP, Mol) ugyanis jóval több válságadót kellett befizetniük nagyobb piaci részesedésük miatt" - írta a diplomata.
"Az osztrák vállalatok magyarországi érdemeit elismerjük és hálásak vagyunk azokért, még ha ugyanakkor meg is jegyezzük, hogy nagyon jó üzleteket kötöttek Magyarországon" - állt a cikkben. A nagykövet felhívta az osztrák vállalatokat arra, hogy - mint fogalmazott - ne hagyják magukat "rémforgatókönyvektől" elijeszteni. Az állampolgárok az Orbán-kormánynak adtak túlnyomó többséggel felhatalmazást, és nem "egy demokratikus legitimációban hiányt szenvedő szakértői kormánynak" - írta a magyar demokráciáról szóló vitára kitérve.
A Financial Times Deutschland című német üzleti lap az osztrák bankok kelet-európai problémáiról írva foglalkozott a magyarországi pénzügyi szféra helyzetével. Christian Höller, a lap bécsi tudósítója az Erste Bank rendet tesz Romániában című írásában megjegyezte, hogy a társaság nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is "nagy problémákkal küzd", a Standard & Poor,s nemzetközi hitelminősítő pedig éppen az osztrák bankok kelet-európai problémáira hivatkozva vonta meg Ausztriától a lehetséges legjobb besorolást. Hozzátette: az osztrák bankok szigorú takarékossági programot kezdtek a térségben.
Az Uwazam Rze című lengyel konzervatív hetilap cikkében a magyar politika utolsó két évtizedének bemutatásával kívánja bizonyítani, hogy a magyar kormányfőnek most van az utolsó esélye a strukturális reformok bevezetésére. A cikk szerint csak a magyar demokrácia elmúlt 20 évének tüzetes tanulmányozása után vehető észre, hogy Magyarország mindeddig "kerülte a reformokat és a szakítást a múlt rendszerrel". Hangsúlyozza, hogy csak a Magyarországon bevezetett "változások látszólagosságára" felfigyelve lehet megérteni a magyar helyzet drámaiságát. Az írás részletesen bemutatja Orbán Viktor politikai pályafutását, egyebek közt lengyel kapcsolatokra is rámutat.
Szerinte Orbán Viktor első kormányzása idején "az ingerült társadalom és az ország a csődből való kihúzása között lavírozó kötéltáncoshoz hasonlított". Kiemeli, hogy "Orbán más, mint a hamletizáló Antall - keményen kézben tartja a pártot és nagyon határozottan próbálja felépíteni a jobboldali médiát". A cikk pozitívan értékeli Orbán Viktor ellenzéki döntéseit is. A jelenlegi kormányzás balszerencséjének tartja, hogy "a Fidesz hatalomátvétele egybeesett az általános gazdasági válsággal". Azt is hangsúlyozza, hogy a "szabad demokraták és a posztkommunisták, úgy mint az Antall-kormány és az első Orbán-kormány idején, diktatúra bevezetésével kezdték vádolni a Fidesz-kormányt", míg a rendszerváltás óta "senkit sem izgatott a baloldal dominanciája a média fölött". Kiemelte, hogy a magyar kormányfő tisztában van azzal, hogy az erős parlamenti pozíció és a támogatottság nem maradandó, és ezért csak "most vagy soha" tudja bevezetni a strukturális reformokat.
"A miniszterelnök átadta az országot - nem úgy, mint nálunk " - ezzel a címmel kommentálta a magyar kormány válaszát az Európai Bizottság szabta feltétekre a Kommerszant-Vlaszty hetilap hétfői számában megjelent írás, amely szerint "az orosz vezetéstől eltérően, amely minden kívülről érkező bírálatot kétséget kizáróan gonoszságnak és belügyeibe való beavatkozásnak tekint, a magyar vezetés minden pontban engedményt tett" - vélte a szerző. "Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar kormány a végsőkig küzdeni fog...Később azonban, amikor a Budapestre gyakorolt nyomáshoz a Nemzetközi Valutaalap is csatlakozott", "a helyzet megváltozott" - írta a Kommerszant-Vlaszty. (MTI)
