Külföldi sajtó Magyarországról - német, francia, szlovák, lengyel sajtó
Az ARD német országos közszolgálati televízió Europamagazin című hétvégi műsorában Magyarország - Orbán kampánytrükkjei címmel közölt összeállítást. A felvezetőben a szerkesztő arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyebek között korlátozta a sajtószabadságot és akadályozta az igazságszolgáltatást, "csak azért, hogy örökre bebiztosítsa hatalmát". Az áprilisi parlamenti választás előtt azonban "mégis reszket, mert kormányzásának mérlege sovány eredményeket mutat".
A budapesti riportban szakértőket idézve egyebek mellett arról esett szó, hogy az utóbbi években a gazdagok tovább gazdagodtak, míg a többiek megszenvedték a gazdasági válságot, és ez visszavetette Orbán népszerűségét. A kormányfő ezért "a szocializmus korszakát idéző propagandatrükköt alkalmaz; állami utasítással csökkentik a lakhatási költségeket, a gáz, a víz, a fűtés árát".
Mesterházy Attila kampánynyitó beszédéről, az Összefogás választási listájáról s az általuk a parlamenti választásokon elérhető eredményekről közölt kommentárt hétfői kiadásában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap a "langyos és piros" jelzőkkel illette Mesterházy Attila kampánynyitó beszédét. A cikk írója megjegyzi: a baloldali pártok Összefogás nevű választási listájának vezetője egy mobilszolgáltató ügynökeként talán meggyőző lehetett volna, ám arról, hogy neki kellene lennie Magyarország következő miniszterelnökének, senkit sem tudott meggyőzni.
Hiteltelenre sikeredett az Összefogás, mert azzal, hogy a közös listán ott van Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor is, úgy tűnhet, hogy a szocialisták azt gondolják, hogy amit 2010-ig csináltak az teljesen rendben volt - mutatott rá "Összefogyás" című írásában a pozsonyi lap szerzője, aki szerint megeshet, hogy az "összefogásból összefogyás lehet", mert az érintettek a közös listán kevesebb szavazatot szerezhetnek majd, mint amennyit külön-külön kaptak volna.
A Rzeczpospolita című lengyel lap szerint az osztrákok hazug filmet készítettek "a reakciós Orbánról és fasizáló klikkjéről", a lengyel televízió pedig ezt a filmet a múlt héten minden kommentár nélkül bemutatta. Jaroslaw Gizinski, a konzervatív újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője azt írta, hogy "ilyen agresszív, propagandisztikus és féligazságokkal operáló" produkciót régen nem látott. Utoljára a magyar televízió 1981-ben mutatott be hasonló stílusú propagandafilmet, amellyel a Szolidaritás független lengyel szakszervezet kapcsán a "lusta és hálátlan" lengyeleket akarták lejáratni Aczél György, Kádár János főideológusa megrendelésére.
Az eredetileg az osztrák ORF által vetített Nacionalista vízió - Magyarország búcsúja Európától című film annyira előítéletes, szelektív, és a tényeket oly mértékben hamisítja, hogy azt a totalitárius rezsimek is megirigyelhetnék - írta a szerző, emlékeztetve, hogy a magyarországi felháborodást követően az osztrákok bocsánatot kértek a "nem szerencsés megfogalmazások" miatt. A szerző szerint a film a közszolgálati televízióban kötelező újságírói hitelesség minimumát sem tartalmazza, és alkalmas a tájékozatlan lengyel televíziónéző megtévesztésére.
Lubavicsivé lett antiszemita címmel kétoldalas portrét közölt a francia Libération Szegedi Csanádról a Jobbik volt alelnökéről, független európai parlamenti képviselőről, aki - miután megtudta, hogy anyai ágon zsidó - kilépett az "ultra-nacionalista és rasszista" pártjából és a Chábád Lubavics ortodox zsidó közösséghez csatlakozott.
A francia baloldali újságnak Szegedi elmondta, hogy Miskolcon, ahol felnőtt, nem volt jellemző az antiszemitizmus. "Az én köreimben a holokausztot nem nemzeti tragédiának tekintették, hanem a zsidók problémájának. A magyaroké Trianon volt" - mondta a képviselő a lapnak. 2003-ban 22 évesen csatlakozott a Jobbikhoz, s rádöbbent arra, hogy a budapestiek sokkal antiszemitábbak. Cigány- és zsidóellenessége fokozatosan alakult ki a Jobbik tagjaként.
Véleménye szerint nem a neonáci csoportok a legveszélyesebbek, amelyeknek nincs "sem valós bázisuk, sem befolyásuk, hanem az öltönyös-nyakkendős mosolygós középvezetők, akik még a törvény keretein belül maradnak". Úgy véli, még ha a Jobbik el is tűnne, "a magyar társadalomnak évtizedekbe telne megszabadulnia ettől a gyűlölettől". Már csak azért is, mert Orbán Viktor is "átvette ezt a szöveget" - vélte a képviselő.
A zsidó közösségben a lap szerint szkeptikusan fogadták Szegedi vallásossá válását. Radnóti Zoltán rabbi érthetetlennek tartja, hogy Szegedi soha nem látta nagyanyja karján az auschwitzi tetoválást. Heisler András, a Mazsihisz elnöke viszont hisz Szegedi őszinteségében. György Péter egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy Szegedi ugyanúgy a radikalizmust választotta a vallásban, mint korábban a politikában.
A Jobbik volt alelnöke véletlenszerűen választott ortodox közösséget. "Három szót ütöttem be az interneten: rabbi, zsidó, Budapest. Aztán egy velem egyidős rabbit választottam" - árulta el a képviselő. Saját szüleire utalva Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarország Hitközség vezetője - aki egy megtört embert ismert meg Szegediben - arra hívta fel a figyelmet, hogy minden családban találni hasonló történetet. (MTI)
