Különadó a magas jövedelmekre Franciaországban
A GDP-arányos deficit az idei 5,7-ről jövőre 4,5 százalékra, 2013-ban pedig a kormány tervei szerint az európai szerződésekben előírt 3 százalékra csökken; 2014-ben már 2, 2015-ben pedig 1 százalékos lesz.
Ezzel szemben Franciaország államadóssága az előzetesen tervezettel szemben még jövőre is növekedni fog, amelyet a kormány az eurózóna tagállamainak (Görögország, Portugália, Olaszország) nyújtott francia pénzügyi segítséggel indokol. Idén eléri a GDP 85,5 százalékát, jövőre pedig tovább növekedik 87,4 százalékra, amely fél százalékkal magasabb annál, mint amit korábban jelzett a kormányzat. Némi javulás 2013-tól várható 87,3 százalékkal, majd 2014-ben már 86,2-re, 2015-ben pedig 84,1 százalékra csökkenhet.
Az adósságteher, azaz a kamatok visszafizetése a hitelezőknek ugyanakkor a francia költségvetés legnagyobb tétele lesz jövőre 48,8 milliárd euróval, az oktatásra fordítandó 45,5 milliárd euró előtt.
A kitűzött célok eléréséhez Franciaország csökkentette a tervezett gazdasági növekedését: idén és jövőre is 1,75 százalékban határozta meg, de ezt elemzők túl optimistának tartják. A kormány maga is elismerte, hogy jövőre csak abban az esetben lesz teljesíthető az 1,75 százalék, ha "a jelenlegi (gazdasági) légörvények eloszlanak", nyitva hagyva ezzel az ajtót újabb módosítás előtt.
Az államháztartási hiány csökkentését a kormányzat részben a nyáron már bejelentett adókedvezmények eltörlésével és új adók (üdítőadó) bevezetésével, illetve a meglévők (alkohol, túlórapénz, lakáskiadás) emelésével tervezi.
A 12 milliárd eurós megtakarítás egyik új eleme a félmillió euró feletti éves jövedelmek 3 százalékos különadója. Több kormánypárti képviselő is jelezte, hogy nagyobb erőfeszítést kellene kérni a magas jövedelműektől, ezért a kormány a képviselőkre bízza, hogy leviszik-e a különadó küszöbét 250 ezer euróra, amely így 20 ezer háztartást érintene. A gazdagokra kivetendő különadóból így 300 és 500 millió euró közötti összeg folyna be, s 2013-ban már el is tűnne, amennyiben az államháztartási hiány lecsökken a GDP-arányos 3 százalékra. (MTI)
