Líbia - leáll az olajszállítás, emelkednek az üzemanyagárak
Az emelés 4-5 forint is lehet, de szakértők szerint, ha a Mol minden tényezőt figyelembe venne a nagykereskedelmi árak alakításánál, akkor 10 forintos növekedés sem lenne elképzelhetetlen. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, a 400 forintos ár nagyon közel van, ezt akár a következő egy-két héten is elérhetik az üzemanyagok.
Ugyanakkor úgy vélte, ha a piacok megnyugszanak, akkor amilyen gyorsan nőtt az üzemanyagok és a kőolaj ára, ugyanolyan gyorsan csökken is majd. A magyarországi üzemanyag-árakra azonban nemcsak ez hat, hanem az is, hogy miképp alakul a forint/dollár árfolyam. Sok függ attól, hogyan értékeli a piac a jövő héten bejelentendő reformlépéseket. A héten a Mol bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.
Ezzel a benzin átlagára 364-365 forintra, a gázolajé pedig 362 forintra nőtt. Ha az arab világban tapasztalható feszültségek tartósan száz dollár felett tartják a hordónkénti nyersolajárat, úgy néhány hónapon belül Magyarországon akár ötszáz forintnál is többe kerülhet egy liter üzemanyag – írta szakértőkre hivatkozva a pénteki Népszabadság. Ugyanakkor az olajár megugrása nincs érdemi hatással a magyar növekedési kilátásokra, és ez igaz uniós szinten is.
A Deutsche Bank szerint 120 dollárnál törik meg a világgazdasági növekedés - írta a lap. Líbiából gyakorlatilag leállt az olajszállítás, mivel csökkent a termelés, és a zavargásoktól megrettent kikötői dolgozók elhagyták munkahelyeiket. Líbia a világ 12. legnagyobb olajexportálója, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az észak-afrikai ország januárban még 958 millió hordó kőolajat exportált, ennek legalább 60 százalékát a keleti kikötőkből. Líbia hat fő olajtermináljából öt az ország keleti területén található, ezeket jórészt már elfoglalták a lázadók. Időközben mérséklődött a kőolaj pénteki drágulása Szaúd-Arábia a bejelentésére, hogy növeli napi olajtermelését a kieső líbiai olaj helyettesítése céljából.
Egy vezető szaúdi olajipari forrás arról számolt be pénteken, hogy az ország megkezdte olajtermelésének a növelését, napi több mint 700 ezer hordóval napi 9 millió hordó fölé emeli. A Reuters számításai szerint napi 8,3 millió hordó Szaúd-Arábia jelenlegi napi olajtermelése. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportálója, az OPEC legnagyobb olajtermelője. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) eközben arról számolt be, hogy a líbiai olajexport visszaesése egyelőre kevésbé érinti az európai olajfeldolgozókat, amelyek legalább egy hónapra elegendő olajtartalékkal rendelkeznek.
A szervezet egyben úgy vélte, hogy az Európai Unióban nem kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. A piaci kínálatból kiesett líbiai olaj minősége és közelsége miatt nem pótolható - vélekedtek ugyanakkor londoni iparági szakelemzők, akik szerint Líbia nagy valószínűséggel hosszabb ideig nem lesz jelen a nyersolaj világpiacán. A Barclays Capital - a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, amely rendszeres olajpiaci elemzéseket is közöl - számításai szerint több mint egymillió hordó napi nyersolaj-kínálat esett ki a líbiai felkelés okozta leállások miatt, ráadásul rövid szállítási távú, "light sweet" típusú, vagyis a legmagasabb minőségű olajpárlatok gyártására alkalmas, alacsony kéntartalmú könnyűolajról van szó.
Az elemzés szerint a líbiai olaj legfőbb felhasználói az európai finomítók, és a rövid szállítási útvonal miatt az ellátási láncban igen kevés a tartalék. Az emelkedő olajáraknak citybeli szakértők szerint eltérő hatásaik lesznek a felzárkózó térség gazdaságainak pénzügyi helyzetére. Oroszország és Kazahsztán - jelentős olajexportja révén - "a viszonylagos nyertesek" közé tartozna, ugyanakkor "különböző mértékben ugyan, de mindenki más veszítene". A Barclays Capital szerint a vizsgált felzárkózó piaci gazdaságok közül Törökország szenvedné meg a leginkább az ennyire magas nyersolajárat, tekintettel máris nagy folyómérleg-hiányára. Magyarországon ugyanakkor a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői szerint az idei növekedési és finanszírozási kilátásokat "kipárnázzák" a különböző költségvetési intézkedések, köztük a személyi jövedelemadó csökkentése.
A magyarországi infláció valószínűleg "megugrana" a magas olajár miatt, mivel a magyar fogyasztói inflációs kosárban 10 százalékos az energiahordozók súlya, és ez növelné a másodlagos inflációs hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat is, tekintettel az egyébként is makacs inflációs várakozásokra. A növekvő olajárak nyomán egyes országok máris különleges üzemanyag-takarékossági intézkedéseket vezetnek be: Spanyolországban például mérséklik a sebességhatárt az autópályákon, növelik a biodízel arányát a dízelüzemanyagban, és a vonatjegyek árát is csökkentik. Az intézkedéseket hivatalosan a jövő héten hagyják jóvá, és ideiglenes jelleggel március 7-én lépnek hatályba.
