Londoni elemzői forgatókönyvek a magyar költségvetési programra és hatásaira
A BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői által kedden közzétett forgatókönyv-csokor először azt vizsgálja meg, hogy milyen pályát követne a magyar államháztartási hiány és az államadósság-ráta további konszolidációs intézkedések nélkül. A ház saját számításai szerint - amelyek a 2011-2013-as időszakra 6-7 százalékos nominális, tehát inflációval nem kiigazított gazdasági növekedés feltételezésére alapulnak - ha csupán az eddig bejelentett költségvetési intézkedések valósulnak meg, az államháztartási hiány az idén a hazai össztermék (GDP) 3,5 százaléka körüli szinten maradna, 2012-ben kis mértékben csökkenne, ám 2013-ban, a különadók kifutásával és a társasági adókulcs általános csökkenésének hatásaként ismét 3,7 százalékra emelkedne vissza.
A közadósság-ráta a magánnyugdíj-pénztári vagyon "részleges államosítása" révén az idén a GDP-érték 73 százaléka körüli szintre csökkenne, és innen csak nagyon lassan mérséklődne tovább. Mindezek alapján a BNP Paribas citybeli szakelemzői "égetően szükségesnek" nevezik tanulmányukban a további, strukturális jellegű konszolidációs intézkedéseket. A cég szakértői felidézik - és "üdvözlendőnek" minősítik - Nátrán Rolandnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának egy minapi nyilatkozatát, amely szerint a tervezett intézkedéseknek legalább a kétharmada a kiadási oldalt érintené.
Mivel azonban a várt csomag részletes belső szerkezeti arányai továbbra sem ismertek, a BNP Paribas szakértői saját feltételezést állítottak fel hatástanulmányukhoz: számításaikat olyan modellre alapozzák, amelyben a konszolidációs intézkedéscsomag 70 százalékát adnák a szerkezeti jellegű kiadáscsökkentések, a bevételnövelő intézkedések zöme pedig új "zöld adókból" eredne. Egy ilyen csomaggal a BNP Paribas elemzői szerint az idén a hazai össztermék 3 százaléka alá, 2012-ben pedig 1,5 százaléknál is kevesebbre lehetne csökkenteni az államháztartási hiányt. A közadósság-ráta is ütemesen tovább csökkenhetne, 2013-ra 67 százalék körüli szintig, elsősorban a 2011-2013-as időszakban 3,0 százalék körüli átlagszint környékén mozgó GDP-arányos elsődleges költségvetési többlet révén - áll a tanulmányban.
Ennek a forgatókönyvnek a "nyilvánvaló előnye" a ház szerint az lenne, hogy szerkezeti jelleggel, fenntartható módon csökkentené az államháztartási hiányt. A BNP Paribas szerint ha ez bekövetkezik, a hitelminősítők az idei év későbbi szakaszában a jelenlegi - leminősítés lehetőségére utaló - negatívról várhatóan stabilra javítják a magyar adósosztályzatokra érvényben tartott kilátást. Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő - Standard and Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - azonos szinten, a befektetési ajánlású "BBB/Baa" kategória alsó szélén, "BBB mínusz", illetve a Moody's módszertanában "Baa3" osztályzattal tartja nyilván, egyaránt negatív kilátással.
A negatív kilátások kockázata az, hogy ha a Moody's, a Fitch vagy az S&P közül bármelyik is tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország ezeknél a cégeknél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív - a piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - osztályzati kategóriába. Ez kötvényeladási nyomást okozhatna, mivel sok alapkezelő - főleg nyugdíjalapok - számára kizárólag olyan kötvények vásárlása megengedett, amelyekre mindegyik hitelminősítő befektetési ajánlású osztályzatot tart érvényben. Jelenleg három EU-tagállamnak - Lettországnak, Romániának és Görögországnak - vannak nem befektetői ajánlású adóskockázati besorolásai. Görögország az egyetlen euróövezeti tagország, amelyre "bóvli" adósosztályzatokat tartanak érvényben a hitelminősítők.
A BNP Paribas tanulmányánál valamivel óvatosabb előrejelzést adott a várható magyarországi költségvetési intézkedésekről az egyik vezető londoni befektetési és pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics. A cég felzárkózó piaci szakértői szerint három lehetőség van: az első, leginkább piacbarát forgatókönyv az lenne, ha a kormány átfogó költségvetési csomagot jelentene be, amelynek mérete nagyjából megfelel a várakozásnak, és amely kezeli Magyarország alapvető költségvetési gyengeségeit. Ennél kedvezőtlenebb lenne egy olyan csomag, amely "méretes" ugyan, de kevésbé kézzelfogható, nehezebben kivitelezhető - például hatékonyságjavító - lépéseket tartalmaz.
A legrosszabb forgatókönyv az lenne a Capital Economics londoni elemzői szerint, ha a magyar kormány a vártnál kisebb méretű konszolidációs csomaggal állna elő. A ház várakozása mindent egybevetve az, hogy a forint elmúlt év végi, jórészt a költségvetési intézkedések elmaradása által hajtott heves árfolyamkilengései ezúttal "cselekvésre sarkallhatják" a Fideszt. A Capital Economics londoni szakértői szerint radikális reformlépések valószínűleg most sem várhatók, de a kormány rátalálhat a középútra, amelynek révén a forint is viszonylag stabil maradhatna 275 forintos euróárfolyam környékén.
