MÁV ÁBE ügy - az Országgyűlésnek szabályoznia kell a MÁV ÁBE-nél biztosítottak ügyét
Az Ab kedden hozott határozatot a MÁV biztosítási egyesületnél kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ügyével kapcsolatban. E szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük.
A testület úgy vélte: a biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak.
Az Ab ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenőleges hatályát hiányoló indítványt. Az Ab ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta: a gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevője - így a károsultak is - bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat.
Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétől, a kötelező felelősségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott - olvasható a közleményben. Az Ab hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget ír elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is. Minderre tekintettel az Ab megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak.
Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva.
A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Holló András, Lévay Miklós és Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűzött. A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (www.mkab.hu). (MTI)
