MNB - Megint a külső tagokon múlott a kamatcsökkentés

Szeptemberben gyorsult az infláció, aminek hátterében elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a fogyasztóiár-indexet alapvetően a nyersanyagárak emelkedése, az adóemelések és adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt. Az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül, a döntéshozók egy része szerint azonban ennek mértéke nem elegendő az inflációs cél eléréséhez és az inflációs alapfolyamatok alakulása sincs összhangban az inflációs céllal.

A döntéshozók többsége az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után, a monetáris kondíciók lazítása mellett is elérhetőnek tartja, a tanácstagok egy része szerint viszont ez csak a monetáris kondíciók szinten tartása mellett volna lehetséges.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy bár az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt, az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi. Néhány tag azon véleményének adott hangot, hogy az intézkedések jelentős felfelé mutató kockázatokat hordoznak az infláció szempontjából.

Jóllehet Magyarország kockázati megítélése érdemben javult az elmúlt hónapban, a tanácstagok eltérően ítélték meg, hogy ebben mekkora szerepe volt az országspecifikus és a globális tényezőknek, valamint a CDS piacot érintő szabályozási változásoknak. A tagok többsége szerint az elmúlt hónap hazai fejleményei meghatározó szerepet játszottak a kockázati mutatók kedvező alakulásában, mások szerint azonban ez nem egyértelmű. Egy tag véleménye szerint elképzelhető, hogy az országkockázati felár esése szinte teljes mértékben a szabályozási változásnak köszönhető, ezért óvatosságra intett ennek túlzottan optimista interpretációjától.

A kamatdöntés vitája során a tanácstagok összegezték érveiket az alapkamat szinten tartása, illetve csökkentése mellett. A Monetáris Tanács többsége, a monetáris lazítást támogató tagok azzal érveltek, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, a gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, és lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül.

A kamat szinten tartását támogató döntéshozók szerint viszont az inflációs és pénzpiaci folyamatok nem indokolják a lazítást. Megítélésük szerint az inflációs cél csak a monetáris kondíciók fenntartása mellett valósulhat meg. Ezek a tagok arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a piaci elemzők kamatvárakozásai az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek, ezzel egyidejűleg inflációs várakozásaik fokozatosan emelkedtek. Megítélésük szerint a kormányzati intézkedések és a kockázati prémium csökkenése körüli bizonytalanság a jelenleginél óvatosabb monetáris politikát indokolna. A tartás megerősítené, hogy a Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás megteremtése iránt.

Az alapkamat 6,50 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke, Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,25 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.