Magas az életminőség Szlovéniában, de a termelékenység gyenge növekedése fékezi a fejlődést

Peter Wostner, az IMAD munkatársa szerint az életminőség magas és javuló tendenciát mutat, fejlődési lehetőségeit azonban a globális nyomás erősödése, a demográfiai változások, a korlátozott alkalmazkodóképesség és az alacsony beruházási szint is fékezi.

A jelentés a 2030-ig szóló szlovén fejlesztési stratégia végrehajtását követi nyomon. A 2017-ben elfogadott dokumentum célja, hogy kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés révén biztosítson magas életminőséget.

Szlovénia az életminőséget mérő legtöbb összetett nemzetközi mutató alapján továbbra is az Európai Unió sikeresebb tagállamai közé tartozik. Az élettel való elégedettség eddigi legmagasabb szintjére emelkedett, az egészségben várható élettartam meghaladja az uniós átlagot. A magas foglalkoztatottság, az emelkedő jövedelmek, az alacsony jövedelmi egyenlőtlenség és a viszonylag erős szociális ellátórendszer miatt az életkörülmények összességében kedvezőek.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztet: 2021 óta nő a társadalmi kirekesztődés kockázata, főként a sérülékeny csoportok körében. Egyre nehezebb lakáshoz jutni és romlanak az oktatás minőségét jelző mutatók is.

Wostner szerint Szlovénia túl lassan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: keveset ruház be, nem fordít elég figyelmet a digitalizációra, miközben súlyos demográfiai kihívásokkal néz szembe. A következő két és fél évtizedben várhatóan jelentősen csökken a munkaerő-állomány, a kieső munkaerőt pedig pótolni kell, ha fenn akarják tartani a jelenlegi életszínvonalat.

Az elemző kifogásolta azt a politikát is, amely alacsony képzettségű külföldi munkavállalók foglalkoztatására épít. Úgy vélte, az innovációban élen járó országokban a bevándorlók képzettségi szerkezete jobban igazodik a hazai népességéhez.

A külföldi munkavállalók 2025 végén az összes szlovéniai munkavállaló 16 százalékát tették ki. Egyharmaduk minimálbért kapott, ezért körükben magasabb a szegénységi kockázat. Bár a szegénységi ráta továbbra is az uniós átlag alatt van, nő a bevándorlók, az alacsony végzettségűek, az egyedül élők és az önfoglalkoztatók kitettsége. Mintegy 157 ezer embert fenyeget tartós szegénységi kockázat.

A jelentés szerint a termelékenység gyenge növekedése akadályozza leginkább Szlovénia felzárkózását a fejlettebb gazdaságokhoz. Az IMAD ezért olyan fejlesztési modellt sürget, amely a tudás létrehozására, terjesztésére és alkalmazására épül. A magasabb termelékenység a közpénzügyek fenntarthatóságát is erősítené, és javítaná a minőségi közszolgáltatások feltételeit.

Alenka Kajzer, az IMAD megbízott igazgatója szerint a jólét fenntartásához határozott lépésekre van szükség a humánerőforrások, az egyes generációk életkörülményei és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való átállás területén. Ehhez elengedhetetlen a termelékenység növelése, az intézményi környezet javítása és a fejlesztésorientált költségvetési politika.

A regionális adatok szerint az életminőség viszonylag kiegyenlített Szlovénia tizenkét statisztikai régiójában, ám a legjobb mutatókkal nem feltétlenül a leggazdagabb térségek rendelkeznek.

A legmagasabb életminőséget nem a fővárost, Ljubljanát is magában foglaló Közép-Szlovéniában mérték, noha ott a legnagyobb az egy főre jutó GDP, hanem az ország északnyugati részén, az osztrák határ mentén fekvő Felső-Krajnában (Gorenjska). A délnyugati Karsztvidéket (Kras) és a rövid szlovén tengerpartot is magában foglaló régió ugyanakkor - bár az egy főre jutó GDP alapján a második helyen áll - az életminőségi mutatók szerint a leggyengébben teljesített.