Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében
A magyar államadósság fenntarthatóságába vetett bizalom jele, hogy mind a külföldiek, mind a hazai háztartási szektor által tartott állampapírok mennyisége rekordokat döntöget. A kormányzati törekvésekkel összhangban a várakozások szerint a költségvetés hiánya alacsony maradhat idén is és az elkövetkező években is, így a hazai adósságmutató további csökkenése várható, így Magyarország fenntartható pályára kerül.
Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország 2012 második negyedévének végén a 77 milliárd eurós államadósságával (GDP 77,7%-a) az Európai Unió középmezőnyében tartózkodik, elmarad a teljes Uniót számba vevő 84,9%-os és az eurózóna 90%-os értékétől, azonban a Visegrádi országok között az első helyen áll. A legeladósodottabb országok az Unióban: Görögország (144,3%), Olaszország (126,1%), Portugália (117,5%), a legkevésbé eladósodottak: Észtország (7,3%), Bulgária (16,5%) és Luxemburg (20,9%).
Az államadósság csökkenésében Magyarország az élen jár, az EU legtöbb országától eltérően Magyarországon csökkent az adósság 2010 első negyedévéhez (-4,2 százalékpont), valamint az előző év azonos negyedévéhez (-0,2 százalékpont) és a legutóbbi negyedévhez képest is (-1,3 százalékpont). Eközben régiós versenytársainknál is, és az egész Uniót tekintve is nőtt az adósság, az említett időszakokhoz viszonyítva átlagosan rendre 8,2, 3,7, valamint 1,5 százalékponttal.
A magyar államadósság alakulása és a fő befolyásoló tényezők
A magyar államadósság az Eurostat adatai alapján 2012 második negyedévének végén 77 035,4 millió eurót, azaz 22 168,5 milliárd forintot tett ki, ami GDP-arányosan 77,7%-nak felel meg. A magyar államadósság jelentős hányada, nagyjából 42%-a devizában denominált, így az árfolyamváltozás nagymértékben hat az adósság nagyságára, az átértékelődési hatás erős. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága mellett számon tartják a nettó adósságot is. A nettó államadósság annyiban tér el a bruttó állománytól, hogy tartalmazza az államháztartás konszolidált pénzügyi eszközeit is, nemcsak a kötelezettségeket. Magában foglalja többek között az MNB-nél elhelyezett betéteket, a nyújtott kölcsönöket, hiteleket, a tulajdonosi részesedéseket, illetve egyéb követeléseket is. A kötelezettségek így szembeállításra kerülnek az államháztartás pénzügyi eszközeivel, és a két állomány közötti különbség számításával alakul ki a nettó államadósság.
Az államháztartás nettó tartozása 2011 első negyedévében elsősorban a magánnyugdíj-pénztári kilépések következtében elszámolt tőketranszfer miatt csökkent (a GDP 61 százalékáról 53,1 százalékára), ez a bruttó adósságot csak egy negyedévvel később érintette, csak ekkor kezdték meg a magánnyugdíj-pénztárak átutalni az államháztartás számára a kilépők vagyonát. A nettó adósság 2012 második negyedévének végén a GDP 55,3 százalékát tette ki. A kormányzati törekvésekkel összhangban a várakozások szerint a költségvetés hiánya alacsony maradhat idén is és az elkövetkező években is. Az IMF 2012. októberi előrejelzése (IMF Fiscal Monitor) szerint idénre GDP-arányosan 2,9%-os hiány várható, a kamatkiadásokat nem tartalmazó elsődleges egyenlegünk idén 0,8%-os.
Az államadósság szerkezete
Magyarországon az államadósság sikeres csökkentése mellett továbbra is jelentősnek mondható a külföldi devizában történő eladósodottság. A Visegrádi országok közül hazánkban a legnagyobb a devizaadósság aránya. A teljes adósságon belül eléri a 42%-ot, míg Lengyelországban 32%, Csehországban 16%, Szlovákiában elhanyagolható (mivel ott az euró a fizetőeszköz, így nem volt szükség más devizában történő hitelfelvételre). A devizában denominált adósság magas aránya miatt továbbra is jelentős Magyarország külső sérülékenysége. Devizaadósságunk több mint fele részben euróban denominált, továbbá amerikai dollárból, SDR-ből (Special Drawing Rights – speciális lehívási jogok), angol fontból, japán jenből és svájci frankból tevődik össze (az euón kívüliek árfolyamkockázatát az euróval szemben fedezi az AKK).
A forint állampapírok legnagyobb részben (2012 augusztusában 39%-ban) a külföldiek tulajdonában voltak, második helyen álltak a bankok és szakosított hitelintézetek (29%), körülbelül 15%-ban részesedtek a biztosítók és nyugdíjpénztárak, a többi tulajdonosi szektor részesedése nem érte el a 10%-ot. A magyar államadósság külföldi kitettségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a külföldiek által tartott magyar állampapírok állománya, 2012-ben is jelentősen, 28%-ban emelkedett a volumen. A külföldiek által tartott papírok átlagos hátralévő futamidejét vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2012-ben átlagosan 4 évre csökkent a mutató a 2011-es átlagos 5 évről, összhangban az állomány nagymértékű növekedésével.
