Magyarország megnyugodhat, csökkent a csődkockázat
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője a bejelentést kommentálva úgy vélekedett, hogy a tárgyalások hírével Magyarország "időt nyerhet a hitelminősítőknél", és elképzelhető, hogy a hitelminősítők - ha szándékukban állt a magyar adósosztályzat rontása - ezt a döntésüket most elhalasztják.
Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza az MTI-nek csütörtökön szintén azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja a hitelminősítői döntések halasztását. Ugyanígy vélekedtek csütörtök esti értékelésükben az HSBC bankcsoport londoni elemzőrészlegének felzárkózó piaci szakértői, akik a magyar kormány helyes irányú lépésének nevezték az IMF-tárgyalásról szóló bejelentést. A ház elemzői szerint az IMF-nek ugyan nyilatkoznia kell még a lehetséges megállapodás mibenlétéről, de ha az egyezség létrejön, az elégséges lehet a befektetési ajánlású magyar államadós-besorolások megőrzéséhez, és akár a jegybanki kamatemelések elkerüléséhez is.
Az HSBC londoni közgazdászai éppen az IMF-tárgyalásokról szóló csütörtöki bejelentés előtt összeállított előrejelzésükben jósolták, hogy az MNB monetáris tanácsa már novemberi ülésén fél százalékponttal emelheti alapkamatát. Az esetleges magyar leminősítésre a Standard and Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tette eddig a legerőteljesebb utalást.
Az S and P szombaton Londonban bejelentette, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette a "BBB mínusz" - vagyis a befektetési ajánlású sáv alsó szélén lévő - hosszú futamú magyar államadós-osztályzatot. A cég azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok, emellett "kiszámíthatatlanabbá" vált a magyarországi gazdaságpolitikai környezet, aminek negatív hatása lehet a gazdasági növekedésre és a kormányzati pénzügyekre.
A Standard and Poor's a szombati bejelentéshez fűzött elemzésében még azt közölte, hogy a felülvizsgálat eredményéről várhatóan ebben a hónapban döntést hoz, azoknak a további információknak a függvényében, amelyeket a magyar kormány szolgáltat a gazdasági kihívások kezelésének mikéntjéről. Az IMF-együttműködéssel kapcsolatos csütörtöki bejelentése utáni kommentárjában Neil Shearing úgy vélekedett, hogy a közlemény szövegezéséből következtethetően a magyar kormány nem elsősorban a teljes körű IMF-programot jelentő készenléti megállapodásra törekszik, hanem olyan egyezségre, amely "közelebb áll" az úgynevezett rugalmas hitelkerethez (FCL). Ez az IMF-eszköz enyhébb feltételrendszerrel biztosít finanszírozási hozzáférést szükség esetén.
A Capital Economics londoni felzárkózó piaci főközgazdásza azonban úgy vélte, hogy minél szélesebb körű feltételrendszer kötődik bármilyen jövőbeni IMF-segítséghez, "annál jobb", tekintettel arra, hogy a magyar piacon a legutóbbi időszakban tapasztalt eladási nyomás - és a leminősítési kockázat is - részben a kormány gazdaságpolitikájának hitelességével és kiszámíthatóságával kapcsolatos aggodalmakkal függött össze. Shearing szerint kérdéses, hogy az IMF hajlandó-e a segítségnyújtásra a teljes körű készenléti megállapodáson kívül bármilyen más formában. Lengyelország és több latin-amerikai ország kérte a rugalmas hitelkeretet a valutaalaptól 2009 elején, és meg is kapták ezt a fajta finanszírozási lehetőséget, azon az alapon, hogy sikerült csökkenteniük az inflációt, a folyómérleg-hiányt és az államháztartási deficitet, emellett hiteles gazdaságpolitikát folytattak.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint Magyarország az infláció és a folyómérleg-egyenleg terén megfelel a kritériumoknak, az államadósság azonban "sokkal magasabb", mint azoké az országoké, amelyek eddig megkapták az FCL-finanszírozási hozzáférést az IMF-től, és "a gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatos aggodalmak is egyértelműen kérdésessé teszik", hogy Magyarország megfelelne-e a rugalmas hitelkeret feltételeinek. Neil Shearing szerint mindezek alapján az állapítható meg, hogy egyértelműen kedvező lépés a kapcsolatok újbóli felvétele az IMF-fel, kérdés azonban, hogy a kormány és a valutaalap megtalálja-e "a kölcsönösen elfogadható középutat".
A Capital Economics vezető elemzője szerint a csütörtöki bejelentés nyomán legalábbis annak sokkal kisebb az esélye, hogy a magyar jegybank e hónap végi monetáris tanácsi ülésén végrehajtja a cég által éppen az IMF-tárgyalások bejelentése előtt jósolt 1,00-2,00 százalékpontos árfolyamvédelmi célú kamatemelést.
Csütörtöki kommentárjában Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland vezető londoni felzárkózó térségi közgazdásza is úgy vélekedett, hogy az enyhe feltételrendszerű rugalmas hitelkeret megadása nem valószínű. Ash azonban úgy fogalmazott, hogy "aki nem kér, az nem is kap". Az RBS londoni felzárkózó piaci kutatási igazgatója mindazonáltal az erősebb feltételrendszerű elővigyázatossági hitelkeretet valószínűsítette, azzal a véleményével kiegészítve, hogy a feltételekről "kemény tárgyalások várhatók" a felek között.
