Magyarország nem kér a megakamionokból
A negyedik vasúti csomag műszaki pillére egy teljesen új járműengedélyezési és biztonsági tanúsítási rezsimet vezet be, amelynek középpontjában az újonnan létrehozott Európai Vasúti Ügynökség áll. A hatáskörátadás ellenére a nélkülözhetetlen szaktudással bíró nemzeti biztonsági hatóságok továbbra is jelentős szerepet kaphatnak a folyamatokban. A magyar delegáció a tanácsi vita során elért megfelelő kompromisszumnak köszönhetően elfogadta a kezdeményezést. Az eredeti bizottsági javaslatot és a tagállami elvárásokat kiegyensúlyozottan összehangoló végleges változat kiemelten fontos elemei a díjak és illetékek meghatározásával kapcsolatban lefektetett alapelvek és a tagállami nyelvhasználatra vonatkozó garanciák.
A magyar delegáció egyértelművé tette, hogy kizárólag a megakamionokra vonatkozó rendelkezés törlése esetén tudja támogatni a jelenleg megengedettnél nagyobb tehergépjárművek közlekedését megkönnyítő javaslatot. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a 40 tonna vagy 18,75 méter feletti kamionok határon átmenő forgalma jogszerű, ha a szállítás csak egy határt keresztez, és a két tagállam az úthasználatot belső forgalmában megengedi. A kezdeményezésen túlmenően számos delegáció nemcsak két szomszédos, hanem több tagország viszonylatában is igényelte az engedélyezést. A határozottan képviselt ellenérvek szerint a hosszabb és nagyobb tömegű járművek felgyorsítják a közúti infrastruktúra állapotának leromlását, fokozott közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek. A Közlekedési Tanács a vita eredményeként a megakamionokra vonatkozó új szabály nélkül fogadta el a politikai megállapodást.
A testület francia kezdeményezésre a közúti áruszállítási piacra, ezen belül a kabotázsra vonatkozó szabályok alkalmazásának és a kapcsolódó szociális rendelkezések lehetséges jövőbeni harmonizációjának kérdéskörével is foglalkozott. Az elmúlt időszakban több tagállam különböző uniós fórumokon szociális dömpinggel vádolta a területükön áruszállítást végző külföldi vállalkozásokat. A felvetésekre válaszként Magyarország, a V4 országok, Románia, Bulgária és a balti államok közös politikai nyilatkozatban fejtették ki, hogy a hatályos jogszabályok megfelelően kezelik a közúti kabotázs kérdését. Szorgalmazták a kabotázsra vonatkozó jelenlegi szabályok végrehajtásának javítását, támogatták a szabálysértőkkel szembeni határozott fellépést és rámutattak arra, hogy a nemzeti hatóságok rendszeres, közös ellenőrzései elősegíthetik az egységes uniós ellenőrzési gyakorlat kialakítását. A magyar küldöttség hangsúlyozta, hogy az első lépés az uniós közúti áruszállítási piacról szóló bizottsági jelentés alapos megvitatása. A delegáció figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben körültekintő döntésre van szükség, és nem tud elfogadni olyan javaslatot, amely a piaci működés támogatása helyett további adminisztratív terhekkel sújtja a közúti áruszállási szektort.
A visegrádi országok szakterületi vezetőinek találkozóján Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár mutatta be a félév végén záruló magyar elnökségi időszakban közlekedési területen elért eredményeket. A legfontosabb fejlemény, hogy létrejött az észak-déli közlekedési kapcsolatok bővítésével foglalkozó Magas Szintű Munkacsoport. A V4 államok közlekedési stratégiáinak és fejlesztési terveinek összehangolására hivatott testület május végi budapesti ülésén fogadta el ütemtervét. A felek szeptember végéig összeállítják az idén kezdődő pénzügyi időszakban a nemzetközi hálózatokon megvalósítani tervezett közúti, vasúti, belvízi úti és kikötői fejlesztéseik listáját. 2016 végéig közös álláspontot dolgoznak ki a 2021 után kiépítendő közös közlekedési infrastruktúra projektekről. Völner Pál méltatta a visegrádi államok eredményes együttműködését, összehangolt fellépését több nagy jelentőségű szabályozási kérdésben, a közös nyilatkozatokat pl. a vasúti személyszállítási közszolgáltatások vagy az egységes európai égbolt kezdeményezés ügyében. A V4 elnökségi feladatokat a második félévtől Szlovákia veszi át Magyarországtól.
