Együttműködést kezdeményez az Integritás Hatóság: a széttagoltság a korrupció elleni küzdelem legnagyobb kockázata

„A tetteknek igenis kell, hogy legyen következményük. Ellenkező esetben azt üzenjük az embereknek, hogy csak eleget kell lopni ahhoz, hogy meg lehessen úszni az ügyeket” – ezzel az erős kijelentéssel indította el Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a Budapest Integrity Conference 2026 eseményt. Az elnök szerint az elszámoltatás most harmadszor kerül napirendre Magyarországon a rendszerváltás óta: komoly bizalomvesztéssel járna, ha ezúttal sem járna érdemi eredménnyel. Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter szerint a közelmúltban elindult eljárások egyik legfontosabb célja az, hogy elrettentse a közpénzek fellett rendelkező szereplőket attól, hogy visszaéljenek a befolyásukkal.

Ehhez azonban önmagukban a szabályok elégtelenek, sőt a miniszter szerint a jelenlegi túlszabályozottság, a közbeszerzésekre rátelepedő bürokrácia akár a hatékonyság rovására is mehet. Ezért üdvözölte az Integritás Hivatal elnökének kezdeményezését a párbeszédre, amely egységes kereteket teremthet ahhoz, hogy a szabályokat betartva, a korrupciót megelőzve, de hatékonyan bonyolódhassanak le a közbeszerzések.

Nem az intézmények hiánya a legnagyobb kockázat, hanem a széttagoltságuk – a konferencia visszatérő üzenete volt ez. Az eredményhez az kell, hogy a szereplők együtt, egy zenekarként dolgozzanak. Az együttműködés a lakosság bizalma miatt is sürgető: a Hatóság Tiszta úton kutatása szerint tízből hét magyar (69,2%) egyetlen intézményt sem ismer, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna.

„Az Integritás Hatóság egy asztalhoz hívja mindazokat, akiknek fontos, hogy a korrupciónak következménye legyen. A célunk, hogy hat hónapon belül ne csak beszéljünk az együttműködésről, hanem közös javaslatokkal álljunk elő” - mondta Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke.

Az OECD és a kormány is az együttműködést tartja kulcsnak

Bertók János, az OECD Public Governance Divíziójának igazgatóhelyettese emlékeztetett: az OECD-országokban tízből csak négyen bíznak a kormányukban, és ahol nagy a korrupció, ott a bizalom is alacsony. Szerinte olyan stratégia kell, amely túlmutat egy-egy kormányon, és amelyet az intézmények, a gazdaság és a média együtt visznek tovább. 

Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a kormány célja a jogállam helyreállítása és a zéró tolerancia a korrupcióval szemben. Kiemelte, hogy a minisztérium nyitott az Integritás Hatóság elnöke által kezdeményezett együttműködésre. 

Gyors és szabályos beruházások: az előzetes egyeztetés segíthet

A napot záró beszélgetésen Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter, valamint Biró Ferenc Pál arról beszélt, hogyan lehet a közlekedési beruházásoknál egyszerre megfelelni a gyors, látható eredmények iránti lakossági igénynek és a szabályszerűség, valamint a hatékonyság követelményének. A miniszter szerint ebben sokat segíthetnek a dokumentált, nyitott és megfelelően szabályozott előzetes egyeztetések. „Az antikorrupciós hatósággal való együttműködés egyik fontos eredménye épp az, hogy a szereplők meg tudják osztani a szándékaikat és szakértői segítséget kapnak ahhoz, hogy a folyamatok jogszerűen, ugyanakkor gyorsan és hatékonyan menjenek végbe. Ez hatalmas segítség.” – mondta a miniszter.

Vitézy Dávid üdvözölte, hogy ezekben az egyeztetésekben az Integritás Hatóság partnerként vesz részt. Hogy mekkora a változás, egy példával érzékeltette: az előző építési minisztériumtól örökölt szabályzat még előírta, hogy az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság munkatársait tilos beengedni az épületbe. „Mi készen állunk a kölcsönös egyeztetésekre, és szeretnénk is, ha annak van értelme” - mondta a miniszter.

A szakértők is az összehangolt fellépés mellett érveltek

Az összehangolt fellépés igénye a délelőtti panelbeszélgetéseken is visszatért. Nejla Saula, az OECD Anti-Corruption and Integrity in Government divíziójának vezetője szerint az integritás akkor épül be tartósan, ha a korrupcióellenes intézmények egyetlen ökoszisztémaként, nyílt adatokkal és elszámoltathatósággal dolgoznak együtt. A hazai civil kontrollszervezetek vezetői hozzátették: a reformok csak akkor lesznek tartósak, ha a civil társadalom is érdemi beleszólást kap. 

A nyilvánosság szerepéről szóló panel azt vizsgálta, hogyan dolgozhatnak együtt az oknyomozó újságírók, a civilek és a hatóságok úgy, hogy mindenki megőrizze a függetlenségét. Mindannyian egyetértettek abban, hogy egy jól megírt cikk nyomán jogszabályok változhatnak, és eljárás is indulhat, ha a nyilvánosság és az intézményi kontroll egymást erősíti. 

A délutáni bejelentővédelmi panelen európai szakértők mutatták be, hogyan működik a bejelentők védelme más országokban. Anne Myers, a Whistleblowing International Network alapítója szerint az emberek azért maradnak csendben, mert nem bíznak az intézményekben. Zuzana Dlugošová, a szlovák Whistleblower Protection Office elnöke a szlovák modellt ismertette, amely a bejelentőt a bejelentés előtt és után is védi, így megtarthatja a munkáját és a fizetését. Hozzátette: egyik rendszer sem tökéletes, a bejelentővédelemnek a gyakorlatban is működnie kell.
Délután a Tiszta úton kutatás eredményeiről, valamint az adatelemzés és a mesterséges intelligencia korrupciófeltárásban betöltött szerepéről szóló interaktív szekciók folytatták a programot.

A Budapest Integrity Conference-ről

Az Integritás Hatóság 2026. november 5-én „Rebuilding the Rule of Law, Institutions and Public Trust” címmel rendezte meg a Budapest Integrity Conference 2026-ot, amely egy asztalhoz hozta a korrupció elleni fellépés hazai és nemzetközi szereplőit.