Tőzsdepánik az USA-ban - eladási hullám söpört végig a Wall Streeten
Ritka fordulat: az esést most nem követte széles körű lakossági vásárlás
A Vanda Research frissített adatai szerint a csütörtöki kereskedés 2020 márciusa óta az ötödik legnagyobb nettó lakossági eladási napot hozta az egyedi amerikai részvények piacán. A Yahoo Finance által ismertetett 257 millió dolláros adat a vételek és eladások különbségét jelenti, nem a teljes eladási forgalmat.
Ez azért figyelemre méltó, mert a lakossági befektetők az elmúlt évek számos visszaesésében vásárlóként jelentek meg. A „buy the dip”, vagyis az árfolyamesés kihasználására épülő stratégia abból indul ki, hogy a gyengülés kedvezőbb beszállási lehetőséget teremt. Csütörtökön ez a magatartás az egyedi részvényeknél háttérbe szorult.
Viraj Patel, a Vanda globális makrostratégája a történteket lakossági kapitulációként jellemezte. A kereskedés végén ugyanakkor megjelentek vevők is, akik mérsékelték a korábban nagyobb nettó eladást. A frissített jelentés alapján ezért pontatlan lenne a napot 2020 óta a legnagyobb kisbefektetői részvényeladásként leírni.
Nagyot estek az indexek, a technológia kapta a legsúlyosabb ütést
A november 5-i záróadatok széles körű amerikai részvénypiaci visszaesést mutatnak:
| Index | Napi változás | Záróérték |
|---|---|---|
| S&P 500 | −4,36% | 7353,73 pont |
| Dow Jones Industrial Average | −3,44% | 51 523,06 pont |
| Nasdaq Composite | −5,52% | 24 315,00 pont |
| Nasdaq–100 | −6,4% | 26 629,81 pont |
A Reuters szerint a Nasdaq Composite több mint 10%-kal került október 6-i rekordja alá, ezzel megerősítve a korrekciót. Az Nvidia több mint 9%-ot veszített, a Philadelphia Semiconductor Index pedig 12%-ot meghaladó mértékben esett.
A korrekció a piaci szóhasználatban jellemzően legalább 10%-os visszahúzódás a legutóbbi csúcsról. Nem egynapos esést jelent, és önmagában nem mondja meg, hogy meddig folytatódik a gyengülés.
Az AI-beruházások megtérülését árazzák újra
A Stocktwits összefoglalója az eladási hullám egyik fő kiváltójaként a félidős választások utáni szabályozási bizonytalanságot emeli ki. A demokraták kongresszusi térnyerését követően a befektetők attól tartottak, hogy az adatközpont-fejlesztésekkel szembeni politikai és helyi ellenállás lassíthatja az AI-infrastruktúra kiépítését.
A beszámoló szerint a viták középpontjában az áramköltségek, az elektromos hálózat terhelése és a környezeti hatások állnak. Ezek azonban nem jelentik automatikusan azt, hogy országos beruházási tilalom lép életbe: a tőzsde a lehetséges korlátozások kockázatát is előre árazhatja.
A gazdasági összefüggés a beruházások időzítésében rejlik. Ha egy adatközpont később készül el, eltolódhatnak a szerverek és chipek megrendelései, valamint a működésből származó bevételek. A későbbre tolódó pénzáramlások jelenértéke – minden más változatlansága mellett – alacsonyabb.
Ez különösen érzékenyen érintheti azokat a részvényeket, amelyek árazása gyors, több éven át tartó növekedést feltételez. Az árfolyamok esése így nem feltétlenül az AI iránti kereslet eltűnését jelzi: jelezheti azt is, hogy a piac óvatosabban ítéli meg a növekedés sebességét és finanszírozhatóságát.
A kényszerű pozíciózárások tovább erősíthetik az esést
A Vanda értékelése szerint a lakossági eladások az intézményi vásárlói aktivitás visszaesésével és a szisztematikus, illetve tőkeáttételes stratégiák kényszerű eladásaival találkoztak.
A Reuters külön elemzése szerint a volatilitásra reagáló stratégiák várható eladásai is szerepet játszottak a piaci mozgásokban. Egyes tőkeáttételes és inverz ETF-ek zárás körüli kitettségmódosítása felerősítheti a nap végi árfolyamváltozást.
A mechanizmus önmagát erősítheti: nagyobb árfolyamingadozás mellett egyes alapok csökkentik a kockázatukat, az eladások pedig további áresést okozhatnak. Emiatt egy heves tőzsdenap mozgását nem lehet kizárólag a vállalati kilátások megváltozásával magyarázni.
Volt, aki a zuhanás közben is háromszoros kitettséget keresett
A lakossági befektetők nem egységesen viselkedtek. A Vanda szerint az egyedi részvények eladása mellett továbbra is érkeztek vételek olyan tőkeáttételes ETF-ekbe, mint a TQQQ és a SOXL.
A ProShares TQQQ a Nasdaq–100 napi teljesítményének háromszorosát célozza, a Direxion SOXL pedig a NYSE Semiconductor Index napi változásának háromszorosát, költségek előtt. A háromszoros cél napi hozamra vonatkozik, nem többhetes vagy többhónapos eredményre.
Ennek jelentőségét egy egyszerű példa mutatja. Ha egy index egyik nap 10%-ot esik, majd másnap 11,11%-ot emelkedik, nagyjából visszatér a kiindulópontjára. Egy elméleti, napi háromszoros termék viszont 100-ról 70-re esne, majd körülbelül 93,33-ra emelkedne. A veszteség így még költségek nélkül is mintegy 6,67% lenne.
A kapituláció még nem bizonyítja a mélypontot
A 257 millió dolláros nettó eladás fontos hangulati jelzés, de nem azonos a teljes lakossági befektetői kör minden eszközére kiterjedő tőkekivonással. A mérés az egyedi részvényekre vonatkozik, miközben egyes ETF-ekben megmaradt a vételi érdeklődés.
A következő időszak kulcskérdése az, hogy átmeneti pozícióleépítés zajlik-e, vagy tartósan változnak az AI-beruházásokhoz fűzött profitvárakozások. Ennek megítéléséhez az adatközpont-projektek tényleges ütemezése, a vállalati beruházási tervek és a chipgyártók rendelésállománya adhat támpontot. Egyetlen pánikszerű kereskedési nap sem bizonyítja önmagában sem a tartós trendfordulót, sem a biztos vételi lehetőséget.
