Magyarország szerepe felértékelődik az EU-ban
Az Európai Unió (EU) következő tízéves, átfogó gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslatcsomagot múlt héten hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság. A stratégia három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: az intelligens, a fenntartható, és az inkluzív - vagyis a foglalkoztatás magas szintjét biztosító - növekedésre.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a konferencián ismertette, hogy az Európai Tanács márciusi ülésén fogadják el a prioritásokat és az öt fő célt, valamint felkérik a tagállamokat nemzeti céljaik kidolgozására. A júniusi tanácsülésen hagyhatják jóvá az EU 2020 stratégiát, az első helyzetértékelés pedig idén ősszel esedékes. Az EU 2020 végrehajtásának első átfogó értékelése a 2011 első félévi soros magyar EU-elnökség idejére esik, ezért nagy lehetőség és felelősség ez Magyarország számára, és nem véletlen, hogy Barroso bizottsági elnök első útja az elfogadás után Magyarországra vezetett - mondta Szűcs Tamás.
Az új stratégia előrehaladását öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés: a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatási szintet, az uniós bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, teljesíteni kell a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött célokat, az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, továbbá 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát - ismertette Szűcs Tamás.
Declan Costello, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főosztályának képviseletében elmondta: a prioritások közül a válság miatt a legnagyobb bizonytalanság a foglalkoztatási szint 75 százalékra történő emelését kíséri, ezért arra kérik a tagállamokat hogy tegyék meg saját javaslataikat e téren. Molnár Csaba kancelláriaminiszter azt hangsúlyozta, hogy az EU 2020 mutathatja meg a válságból kivezető utat, és a stratégia Európa új politikai és gazdasági energiáinak is motorja lehet. A miniszter szerint az új stratégia válasz lehet arra a kérdésre, hogy milyen európai jövőképben gondolkodnak a vezetők. Hangsúlyozta: még számos szakmai és közéleti diskurzus várható az új stratégiáról, és még ki kell lábalni a válság okozta problémákból, ám a stratégia legnagyobb erénye lehet, hogy ismét egy cselekvő, kezdeményező Európa víziója felé mutat. Magyarország egyetért azzal, hogy a hangsúlyt a stratégiában a gazdaság és a tudás növelésére, és a befogadó társadalom megteremtésére kell helyezni, amely a magas foglalkoztatottságon, és a tudás és az innováció alapjain megteremtett zöld és versenyképes gazdaságon alapul majd - mondta Molnár Csaba.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a makrogazdasági környezet és EU 2020 stratégia, költségvetésének átstrukturálására késztetheti az Európai Uniót, így létrejöhet egy szakpolitikák által vezérelt uniós büdzsé, több saját forrással. Kiemelte, hogy új lehetőségeket kell feltárni a finanszírozásban, így szóba jöhet egy stabilitási és válságkezelő alap, egy - infrastruktúra-, regionális és területfejlesztésre létrehozott, és egy új közös agrárpolitikát is magában foglaló -felzárkóztatási alap, valamint egy fenntartható növekedési alap létrehozása.
Ágh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, Losoncz Miklós a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, és Vértes András, a GKI elnöke javaslatokat dolgoztak ki az EU 2020 stratégiával kapcsolatban. Azt javasolják, hogy az EU 2020-at használják fel a gazdaságpolitikai koordináció erősítésére. Ez azt jelenti, hogy egy olyan átfogó stratégia kialakítására nyílik lehetőség, amely egyrészről kiterjed a Lisszaboni Stratégia meglévő területeire is, másrészről újabb területeket is be lehetne vonni a hatálya alá. A szakemberek szerint összhangban van a leglényegesebb kihívásokkal az EU 2020, amelynek egyik erőssége a stratégiai szemléletre való törekvés, ugyanakkor az elöregedő népességgel kapcsolatos problémákat alaposabban kellene kezelnie.
