Magyarországot sújtja leginkább a banki tőkekivonás a régióban
Az elemzésről az Erste által csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közlemény rámutat: nemzetközi összehasonlításban az úgynevezett CEE6-országokból (Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, és Szlovákia) a GDP 4 százalékát, 45 milliárd dollárt kitevő banki forrás távozott 2011 harmadik negyedéve és 2012 második negyedéve között, ennek több mint felét a portfóliókba történő erőteljes (4,6 milliárd euróra rúgó) tőkebeáramlás ellensúlyozta. Az elemzés szerint emellett az elmúlt három évben megkétszereződtek a Közép-Kelet-Európába beáramló uniós források, ezáltal a régió már kevésbé sérülékeny a 2008. évi állapothoz képest.
Az elemzés alapján 2012 harmadik negyedévében a kelet-közép-európai államkötvényekért várhatóan nagy kereslet mutatkozik, ami tovább erősíti a portfóliókba történő tőkebeáramlást. A további növekedésre nézve a külföldi tőkeszerkezet változása és a magánszférából az állami szférába történő tőkevándorlás jelenthet veszélyt. A bank közleménye idézi Juraj Kotiant, az Erste Group kelet-közép-európai pénzügyi és makroelemzési osztályának vezetőjét, aki úgy ítélte meg, hogy az európai bankok komoly szabályozói nyomással kénytelenek szembenézni. Ahhoz képest, hogy a Lehman-bankház csődje óta a legnagyobb tőkekivonási hullám zajlik le, az említett mérték szerénynek mondható, hiszen messze elmaradnak az euróövezet perifériáján tapasztalható tőkekivonástól. Utóbbi mértéke 600 milliárd euróra, vagyis a GDP 14,9 százalékára rúgott- mondta az elemző.
Az Erste elemzése alapján Magyarország egymaga felel a régióban történt tőkekivonás 40 százalékáért, így határozottan kiemelkedik a mezőnyből a tőkekivonás mértékét és okait tekintve egyaránt. Az Erste elemzői rámutatnak: az okok egyértelműen az úgynevezett unorthodox gazdaságpolitikai lépésekre vezethetőek vissza, ilyen például a végtörlesztés, amely a devizaforrások egy részét felszabadította. Éves összehasonlításban a világ bankszektora mintegy 18 milliárd dollárral, vagyis a magyar GDP 14,2 százalékával csökkentette külső pozícióját Magyarországgal szemben, amely érték nagyon közel jár a Spanyolország által elszenvedett 14,3 százalékos mértékhez - olvasható az Erste elemzésében.
