Már napi szinten foglalkozik velünk a külföldi sajtó
Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap munkatársa így foglalja össze az interjú mondanivalóját: "A kormánynak rendbe kell szednie a gazdaságot, megoldást kell lelnie az állam és az emberek eladósodottságára s lehetőséget kell teremtenie a sok mindenben tehetséges nép felvirágzására. Mindezt gyorsan végre kell hajtania, olyan érdekekkel is szembeszállva, amelyek ellenzik ezt a hadjáratot. A kormányt azonban nem fogják letéríteni pályájáról. Mindez olyasvalami, amit a külföldiek, köztük az újságírók egyszerűen képtelenek megérteni".
A tudósító szerint ez segít megérteni, mi vezérli Orbán Viktort abban, hogy - az európai és az észak-amerikai szövetségesek mind kétségbeesettebb felhívásai ellenére - még újév előtt "gőzhengerként" áthajtson egy sor vitatott törvényt a parlamenten, olyan törvényeket, amelyek szerinte szükségesek e célok eléréséhez. Kester Eddy szerint ez különösen vonatkozik a jegybanktörvényre, amelynek átgondolását José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is kérte.
Lehet, hogy a külföldi befektetők nem értik Magyarországot, azt azonban többé-kevésbé értik, mit jelent a kockázatos befektetés, és egyre inkább ilyennek tekintik Magyarországot is, különösen azóta, hogy megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val, elsősorban a jegybanktörvény miatt. A törvény nyomán óhatatlanul még távolibbá válik az IMF-EU-egyezség kilátása - áll a cikkben.
A Financial Timesnak a Spiro Sovereign Strategy nevű londoni befektetési cég vezetője, Nicholas Spiro azt mondta, a szembenállás az IMF-fel Magyarország piaci hozzáférésének fenntarthatóságát veszélyezteti, és ha nem születik meglehetősen gyorsan működőképes megállapodás a valutaalappal, akkor Magyarországnak teljes körű adósságválsággal kell szembenéznie.
Nick Thorpe, a BBC kelet-európai tudósítója szerint a jegybanktörvényen végrehajtott bizonyos módosítások után fennmaradtak azok az aggályok, hogy a törvény lényegében nem változott. Thorpe szerint a jegybank reformja potenciálisan nagyobb befolyást tesz lehetővé a kormánynak a pénzügypolitika fő kérdéseiben, például kamatszint kialakításában.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata szombaton a jegybanktörvényt ellentmondásosnak, elfogadását pedig olyan lépésnek nevezte, amely kisiklathatja az Európai Uniótól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) várt pénzügyi támogatás ügyét. A miniszterelnök - olvasható a cikkben - visszautasította az EU azon kérését, hogy halasszák el a fellépést a központi bank vezetésének átalakítása tekintetében.
A lap szerint a konfliktus a legújabb epizód az Orbán-kormány és az EU közötti súrlódások sorában, amelyek közös jellemzője az, hogy Budapest a belügyekbe való illetéktelen beavatkozásnak minősíti azt, amikor az "aktivista" EU a tagállamok fölötti nagyobb hatáskör elérésére törekszik a kontinens adósságválsága elleni harc közepette. Ezúttal azonban - vélekedett a WSJE - a tét nagyobb, mert a patthelyzet "megfúrhatja" az EU és az IMF pénzügyi védőhálójának Magyarországra való kiterjesztését.
A WSJE olyan elemzőket idézett, akik szerint az elővigyázatossági hitelkeret hiányában a magyar hitelfelvételek költsége meredek emelkedésnek indulhat, s tovább eshet a forint árfolyama, ami növelné az állam, illetve a devizában eladósodott lakosság adósságterheit.
A Handelsblatt című német üzleti lap internetes kiadása a német kormánykoalíció liberális tagja, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és az ellenzéki Zöldek egy-egy politikusát megszólaltató cikket közölt a jegybanktörvényről.
"A magyar miniszterelnök láncra veri a jegybankot" című írás szerint a "politikusok az FDP és a Zöldek részéről következményeket szorgalmaznak". Sven Giegold, a Zöldek európai parlamenti frakciójának pénzügypolitikai szóvivője úgy vélte, az Európai Bizottság figyelmeztetéseit Magyarország "eleresztette a füle mellett", ezért is esedékes ellene egy "szerződésszegési eljárás". Érvelése szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződésben az áll, hogy valamennyi tagállami nemzeti bankjának függetlennek kell lennie, az MNB-törvény azonban lehetőséget teremt arra, hogy ez változzon.
Frank Schäffler, a Bundestag FDP-frakciójának tagja, pénzügyi szakértője szerint a magyar parlament döntése azt vetíti előre, hogy 2012-ben is folytatódik az államok és bankok túlzott adóssága által keletkezett válság. Úgy vélte, "a pénznyomtatás édes méreg, amely Magyarországon is csökkenti a reformok irányába ható szükséges nyomást és tönkreteszi a valutát". "Az EU-nak ezt nem szabad pénzügyi eszközökkel támogatni" - tette hozzá.
A Le Monde francia lap szerint a magyar parlament pénteken elfogadott több olyan törvényt, amelyek még inkább elszigetelik az országot hatásukra még inkább degradálódik a magyar demokrácia. Internetes honlapja idézi Simor Andrást, az MNB elnökét, aki szerint az új jegybanktörvénnyel a kormány "átveszi a totális ellenőrzést" az intézmény felett. Idézi továbbá Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberális frakciójának elnökét, volt belga kormányfőt is, aki úgy véli, hogy a "meglehetősen nacionalista" új magyar alkotmány "egy olyan tekintélyuralmi politikai rendszernek a trójai falova, amely egyetlen párt hatalombirtoklását állandósítja". (MTI)
