Maradt a 0,75 százalékos kamatszint Csehországban

A bank indoklása szerint semmi nem indokolja a monetáris szigorítást: a korona erős és lényegében nincs inflációs veszély, a megszorító intézkedések lassítják a gazdasági növekedést. Utoljára az idén májusban változtatott a kamaton a nemzeti bank, akkor 25 bázispontos csökkentést hajtott végre.

A brit jegybank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - huszadik hónapja, tavaly március óta tartja fél százalékon a kamatszintet, de már a tavaly januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult akkori, 1,50 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt, az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá.

A brit gazdaság rekordhosszúságú, hat negyedévig tartó recesszió után a tavalyi utolsó negyedévben kezdett ismét növekedni. A brit recesszió mélységi rekordot is döntött: a 2008-ban mért legutóbbi csúcspont és az elmúlt ciklus mélypontja között összesen 6,4 százalékkal zuhant a brit GDP-érték. A növekedés azonban az utóbbi időben erősen meglódult.

Az idei második negyedévben 1,2 százalékkal bővült az előző három hónaphoz mérve a hazai össztermék az első negyedévi 0,3 százalékos plusz után - ilyen gyors negyedéves GDP-emelkedést 2001 óta nem tapasztaltak Nagy-Britanniában -, és bár a múlt héten közzétett előzetes becslés a harmadik negyedévben 0,8 százalékra lassult vissza a növekedési ütem, ez is a kétszerese volt az előzetes várakozásnak.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) azonban a Bank of England monetáris tanácsának csütörtöki ülése után kiadott gyorselemzésében felidézi, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve előző nap várakozáson felüli méretű, 600 milliárd dolláros újabb mennyiségi enyhítő programot jelentett be, miután az amerikai gazdaság kilábalása a tavalyi erős kezdet után az idén lendületet vesztett.

A CEBR szerint a brit gazdaságban is hasonló növekedési profil várható, vagyis az idei, kezdeti "visszapattanás" után jövőre már lassabb lesz a növekedés, mint az idén. A CEBR elemzői ennek alapján azzal számolnak, hogy a Bank of England 2011 első negyedében felújítja mennyiségi enyhítési programját, és "legalább 2012-ig" nem emeli alapkamatát.

A brit jegybank - több mint három évszázados történetében első ízben - tavaly tavasszal folyamodott a gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítéshez, vagyis a tavaly március óta történelmi mélységben tartott alapkamat mellett likviditásinjekcióval is megpróbálta feléleszteni a brit gazdaságot. Ennek eddigi - már elköltött - kerete 200 milliárd font (több mint 60 ezer milliárd forint) volt.

A mennyiségi enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. A brit jegybank azonban a pótlólagos likviditásból az első fordulóban juttatott közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén. A módszer mindazonáltal erőteljesen inflációveszélyes, és az éves összevetésű brit infláció az idei évben eddig - egy kivételével - minden hónapban egy százalékpontnál nagyobb mértékben meghaladta a kormány által a jegybank számára kitűzött 2 százalékos célt.