Még jövőre sem valószínű MNB-kamatemelés
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői csütörtökön ismertetett tanulmányukban a magyar, a cseh és a lengyel jegybank monetáris politikáját vetették össze, különös tekintettel működési környezetükre.
A ház szerint Magyarországon az utóbbi időszakban gyorsult valamelyest a maginfláció, és a további idei minimálbérnövelés e folyamatnak plusz hajtóerőt ad.
A Commerzbank londoni elemzői szerint azonban ezzel együtt is nehéz elképzelni, hogy az alacsony inflációval jellemzett jelenlegi globális környezetben a magyarországi infláció túllépné az MNB 3 százalékos központi célszintjét.
A cég közgazdászai szerint ráadásul az MNB alapállása van annyira enyhe, hogy nem valószínű a monetáris politika irányváltása egészen addig, amíg a magyarországi inflációs ütem a jegybank tűrési sávjának 4 százalékos felső határát át nem lépi.
Mindezek alapján a Commerzbank 2019 végéig valószínűtlennek tartja az MNB alapkamatának emelését.
A ház londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy így a magyarországi reálkamatok a negatív tartományban maradnak, ám ehhez jelentős, a hazai össztermék (GDP) 4 százalékának megfelelő folyómérleg-többlet társul.
Az MNB ultraenyhe alapállásának következményeként valószínűleg felfelé tartó pályára kerül az euró forintárfolyama, de ez az árfolyampálya várhatóan kevésbé lesz meredek, mint az euró és a lengyel zloty párosáé, tekintettel arra, hogy a lengyel reálkamatok is mínuszban járnak, ám a lengyel folyómérleg-egyenleg szélesedő hiányt mutat - jósolják csütörtöki tanulmányukban a Commerzbank londoni elemzői.
A ház szerint a magyar és a lengyel jegybank közös vonása, hogy úgy tűnik, egyikük sem hisz abban, hogy az infláció irányt vehet a tényleges normalizálódás felé.
A cseh jegybank a jelek szerint ezzel éppen ellentétes állásponton van: várakozása szerint az infláció és a kamatok a következő években normál szintekre térnek vissza.
A Commerzbank londoni elemzőinek előrejelzése szerint ez az alapállás teljes mértékben nyilvánvalóvá válik a jövő héten, amikor a cseh jegybank várhatóan 0,25 százalékpontos kamatemelést jelent be, és jó eséllyel jelzi szándékát az év egészére kiterjedő fokozatos további szigorításra.
A magyar jegybank monetáris alapállása a londoni elemzői közösség zömének várakozása szerint enyhítésre hajló marad, de vannak ezzel ellentétes előrejelzések is a Cityben.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja az MNB monetáris tanácsának jövő heti kamatdöntő ülése elé összeállított új prognózisában közölte: saját előrejelzése 2,7 százalékos - a szélesebb konszenzust meghaladó - idei egész éves átlagos inflációt valószínűsít a magyar gazdaságban.
A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor: meggyőződésük szerint akkor sem módosulna az MNB monetáris politikája, ha az éves infláció az idén eléri a jegybank 3 százalékos központi célszintjét. A ház azt várja, hogy a monetáris tanács a jövő heti kamatdöntő ülésen fenntartja enyhítési alapállását és megerősíti törekvését a hozamgörbe meredekségének enyhítésére.
A Morgan Stanley távlati előrejelzése - a Commerzbankéhoz hasonlóan - szintén az, hogy az MNB alapkamata még 2019 negyedik negyedévében is a jelenlegi 0,90 százalékon lesz.
A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research elemzőház jelenlegi prognózisa mindazonáltal azt valószínűsíti, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció 2018 vége felé az MNB 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célsávjának felső tartományába emelkedik, és ez az enyhítő monetáris intézkedések leépítésének elkezdésére készteti a magyar jegybankot 2019 elején.
A BMI Research londoni elemzői 2019-re 1,10 százalékpontos MNB-kamatemelést jósolnak, elismerve, hogy ez az előrejelzésük agresszívabb a szélesebb londoni konszenzusnál.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
