Megbírságolta a PSZÁF a Budapest Magánnyugdíjpénztár elnökét
A pénztár május 28-án tartott küldöttgyűlést, amelyen egyik tagja személyesen is részt kívánt venni - derül ki a PSZÁF határozat indoklásából. Ennek lehetőségéről a felügyelettől állásfoglalást is kért, ami tartalmazta: a közgyűlésen való részvételre a tag akkor is jogosult, ha azt küldöttközgyűlés (a pénztártagok küldötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés) formájában tartják meg. Bár az állásfoglalást a pénztár jelenlévő képviselője megismerhette, a tagot nem engedték be a közgyűlés helyszínére.
A pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára az önkormányzati működés elvének megfelelően kizárólag a pénztártagok jogosultak. Így részt vehetnek a közgyűlésen, ott felszólalhatnak, javaslatokat tehetnek, kérdéseket tehetnek fel és szavazhatnak. Küldöttközgyűlés esetén a tag jogállása csak annyiban változik, hogy a szavazati jogot a tag helyett a küldött gyakorolja, többi jogosítványával azonban változatlanul élhet. A felügyelet szerint ennek különös jelentőségét a konkrét esetben az adja, hogy a küldöttválasztás meghiúsulása és a további teendők szerepeltek a napirenden.
Ebben a helyzetben a tag részvételi, közvetlen kérdésfeltevési, tanácskozási, javaslattételi stb. jogosítványainak önkéntes elvonása a jogszabály súlyos megsértését jelenti - állapította meg a PSZÁF -, és egyértelműen arra utal, hogy az önkormányzatiság elvéből következő demokratikus működés nem biztosított. A pénztár zavartalan működéséről az igazgatótanácsnak kell gondoskodnia. A szervezet rendellenes működése egyértelműen a vezető testület tevékenységére vezethető vissza, ezért személyi bírság alkalmazása indokolt - állapítja meg a felügyelet.
A PSZÁF a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértés a konkrét helyzetben súlyosnak minősül, s azért csak a kiszabható bírságkeret (100 ezer-1 millió forint) alsó harmadában állapította meg, mert a jogszabálysértést első ízben észlelte.
