Megfeleződött a játéktermek száma a játékadó emelése nyomán
A főosztályvezető a fortunaweb.hu által az átalakuló magyar szerencsejáték-piacról szervezett háttérbeszélgetésen beszélt erről. Hozzátette: tavaly 21.500 játékterem működött az országban. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke szerint a játéktermek száma a következő hónapokban tovább csökken majd, a működtetett gépek száma pedig akár 80 százalékkal is zuhanhat.
Az idén a nyerőgép üzemeltető vállalkozások árbevétele 60 milliárd forint, míg a játékadó-bevétel 30 milliárd forint körül alakulhat, szemben a tavalyi 80 milliárddal, illetve több mint 30 milliárddal. Az MSzSz elnöke elmondta, hogy a most működtetett pénznyerő-gépek üzemeltetésére csak 2012. december 31-ig lesz lehetőség Magyarországon. Ezt követően csak a szerver alapú gépek működtetésre lesz lehetőség.
Az átállást ugyanakkor a vállalkozók számára megnehezíti, hogy a folyamat részletes szabályai még nem ismertek, mivel a végrehajtási rendeletet még nem hozták nyilvánosságra - tette hozzá Schreiber István. Az MSzSz elnöke úgy becsülte, hogy az átállás költsége az új rendszerre mintegy 200 milliárd forintot tehet ki összességében, és a befektetés mintegy három és fél év alatt térülhet meg a vállalkozóknak.
Az átállás finanszírozása várhatóan nem lesz egyszerű, mivel a bankok pénzszűkében vannak, és nem is mindig szívesen adnak kölcsönt ezeknek a vállalkozóknak - mondta. Schreiber István úgy vélte, hogy az új szabályok miatt a most a pénznyerőgép-piacon jelenlévő mintegy 1.100 vállalkozás 20 százaléka hagyhat fel végleg ezzel a tevékenységgel. Becslések szerint több mint 10 ezer ember veszítheti el a munkáját, mintegy 5.500-an közvetlenül a pénznyerő szektorban, a többiek pedig a vendéglátóhelyeken.
A piac másik szegmensét, az internetes szerencsejátékok szervezését is szabályozták. A szabályozást szeptemberben készítette el a törvényalkotó és csak a lóversenyre, valamint a kártyajátékra terjed ki - tájékoztatott Molnár Krisztián. Az ezen a piacon működő nagy nemzetközi szolgáltatók közül néhány már érdeklődött ugyan, miként legalizálhatná működését Magyarországon, de a részletes szabályozás még ezen a területen sem ismert. A szakértők ennek a piacnak a nagyságát éves szinten mintegy 100 milliárd forintra becsülik. (MTI)
