Megjelent a nyugdíjtörvény módosítása - így változik a nyugdíj számítása 2021-ben
Mit jelent a valorizációs szorzó és hogyan befolyásolja a nyugdíj számítását?
A jelenleg hatályos 'nyugdíjtörvény' (pontosabban fogalmazva az 1997. évi LXXXi. törvény a Társadalombiztosítási nyugellátásról) szerint a nyugdíj kiszámítása alapvetően két nagy pilléren áll. Mitől is függ tehát az, hogy kinek éppen mekkora nyugdíjat állapítanak meg? Mielőtt nagyon belemennénk a jogi magyarázkodásba (amire sokan nem is kíváncsiak), gondoljuk át józan paraszti ésszel, hogy mitől is függhet valakinek az un. állami nyugdíja?
Az állami nyugdíj lényege józan paraszti ésszel
Ha nagyon egyszerűen szeretnénk elmagyarázni a nyugdíj számításának lényegét, akkor a következőket kell átgondolnunk.
Kinek adjon az állam több nyugdíjat? Annak aki többet dolgozott életében vagy annak aki keveset?
Kinek adjon az állam több nyugdíjat? Annak aki többet keresett (azaz több járulékot fizetett be a közösbe) vagy annak, aki keveset (és ezzel kevesebb járulékot fizetett be)?
A jelenlegi nyugdíjtörvény tehát két pilléren áll és azt mondja:
- a nyugdíj nagyságának egyik pillére a kereset, jövedelem nagysága (tehát azt vizsgálják, hogy a nyugdíjba vonulónak mennyi volt az un. életpálya jövedelme, azaz hivatalosan mennyit keresett aktív élete során)
- a nyugdíj nagyságának második pillére az elismert szolgálati évek száma (azaz a törvény által szolgálati évnek minősülő évek nagysága)
Mi történik minden év márciusában, így most, 2021-ben is?
Az előző pontban elmondtuk, hogy a nyugdíjak megállapításának egyik paramétere az, hogy ki mennyit keresett az aktív élete során. Azaz a nyugdíj kiszámításakor megnézik (évről évre haladva), hogy ki mennyit is keresett egy adott évben.
Nézzünk egy példát és érthető lesz!
Tegyük fel, hogy (példa) Mikorka Kálmán 2021-ben nyugdíjba vonul és szeretnék megállapítani a nyugdíját. A 'rendszerben' azt látják, hogy Mikorka Kálmán az alábbi jövedelmeket kapta:
1980-ban: 13.650 Ft
1981-ben: 17.890 Ft
1982-ben: 22.450 Ft stb. stb. stb (tehát évről évre megvizsgálják a nyugdíj alapját képező jövedelmeket)
Ugye itt azt látjuk, hogy évről évre más és más jövedelme volt az illetőnek, mely általában növekedett, melynek oka nagyrészt a bérinfláció volt (természetesen más hatások is befolyásolhatták a bért, de az infláció alapvetően hozzájárult a bérek általános emelkedéséhez).
És itt jön az izgalmas törvényi szabályozás
A nyugdíj kiszámításához tehát a törvény szerint figyelembe kell venni a naptári évi kereseteket, melyeket az adott évben (ez most épp 2021) a valorizációs szorzószámok értékével kell megnövelni. Tehát ezért fontos, hogy most megjelent a Magyar Közlöny, melyben a 2021-es valorizációs szorzókat publikálták, amelyek a következők:
Valorizációs szorzószámok 2021-ben (az idei évben megállapításra kerülő nyugdíjak esetén)
Mit jelentenek az egyes valorizációs értékek adott naptári évben?
A nyugdíjak számításakor az adott naptári évek kereseteit az adott évhez tartozó szorzószámmal korrigálják, ezzel - nagyon leegyszerűsítve - a múltbéli évek jövedelmeit "hozzák föl" a mai értékükre. Így a példánkban említett Mikorka Kálmán frissnyugdíjas esetében az 1981-es 17.890 Ft jövedelmét a táblázatból is kiolvasható értékkel (66,943) megszorozva kapjuk meg az 1.197.610 Ft-os valorizált értéket, melyet a nyugdíj számításakor figyelembe vesznek.
Ugye, hogy nem is olyan bonyolult?
IDE kattintva a nyugdíj 2021-évi számításával foglalkoztunk érthetően.
