Már az értékesítési kínálatban a Lakhatási Tőkeprogram első ingatlanjai

A Lakhatási Tőkeprogram célja, hogy ingatlanalapok ingatlanfejlesztésein keresztül jelentős mértékben ösztönözze a lakáspiaci kínálat növekedését. A program segítségével az állam által biztosított tőke mellett jelentős magánforrás, illetve kereskedelmi banki hitel formájában összesen akár 1000 milliárd forint összegű fejlesztéshez juthat a lakáspiac. Ezek felhasználásával a program hatéves időtartama alatt, két fejlesztési és értékesítési ciklus mellett, mintegy 30 ezer új lakóingatlan megépítésére nyílik lehetőség. Ez éves szinten nagyjából 5 ezer új lakást, bérlakást és kollégiumi kapacitást jelent. Összehasonlításképpen az elmúlt években országosan évente körülbelül 15 ezer új lakás épült, így a program nagyságrendileg harmadával növelheti a hazai lakásépítési volumen éves átlagát a következő hat év mindegyikében. A volumentöbblet kihat a lakásmobilitásra is, erősíti azt, hiszen a már meglévő ingatlanokat sokan így egy újabb, korszerűbb, akár nagyobb lakásra tudják cserélni, régi ingatlanjaikkal bővítve a lakáspiaci kínálatot.

Ütemezetten zajlik a folyósítás, elindultak az első beruházások

A pályázati összegek folyósítása az alapkezelőkkel szemben támasztott alapfeltételek teljesítése – többek között az egyes alapokra vonatkozó üzleti tervek és a kezelési szabályzatok kialakítása, módosítása, szükséges engedélyek beszerzése – mentén, ütemezetten zajlik. „Október végével tíz alapkezelő indíthatta el beruházásait, 160 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás mellett. A tőkeprogram teljes, 300 milliárd forintos keretösszegének kihelyezése várhatóan 2026 első negyedévéig valósulhat meg” – nyilatkozta a Lakhatási Tőkeprogram státusza kapcsán Buda Sándor, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatója.

A programnak köszönhetően már most mintegy 700 új építésű lakás jelenik meg a piacon Budapesten és Debrecenben, valamint egyes fejlesztések esetében funkcióváltás révén újabb lakóingatlanok kialakítása is megkezdődhet.

A projektmegvalósítás építéstechnológiai sajátosságai miatt az első lakások fizikai átadása legkorábban 2026 második felében várható, a legnagyobb tömegű átadások pedig 2027-re prognosztizálhatók. Az épülő ingatlanok a kornak megfelelő technikai és műszaki elvárások mellett készülhetnek el.

Szigorú feltételek a források felhasználására

A tőkeprogramra olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhettek nyilvános pályázat útján, amelyek 2024 végéig legalább 25 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlan- és/vagy értékpapíralapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkelapot kezeltek. Az egyes tőkebefektetések piaci alapon, legalább 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulással, a piaci feltételekkel megegyező hozamelvárások mellett valósulnak meg. Minden fejlesztéshez kötelező független szakértői vizsgálat is, amely igazolja a piaci hiányosságot, ezáltal a projekt elindításának indokoltságát és a projekt gazdasági racionalitását (GAP és MEIP).

A futamidő alatt a Nemzeti Tőkeholding – a pályázati eljárás lebonyolítóján keresztül – folyamatosan monitorozza az egyes alapok teljesítményét. Amennyiben a kezelési szabályzattól és a befektetési politikától, a forráskihelyezési ütemtől való eltérést tapasztal, szankcióval élhet, amely többek között tőkeleszállítást, az alapkezelési jogosultság elvételét, a kezelési szabályzat megszegése esetén pedig akár a jegybanki intézkedés kezdeményezését is jelentheti.

„Fontos hangsúlyozni, hogy bár a tőkeprogram a lakáspiac bővülését szolgálja, mégis piaci konstrukcióra épül. Tehát a befektetés semmiképpen sem támogatás. A kihelyezett forrásokhoz meghatározott hozamelvárásunk fűződik, minden esetben akkora, amelyet egy piaci befektető is elvárna. Ez a jelenlegi piaci elvárásoknak megfelelően 10% körül alakul. A hatéves befektetési időszakot követően a teljes kihelyezett összeget a hozamokkal növelten várjuk vissza” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató. 

A tőkeprogram márciusi nyílt pályázatán 19 alapkezelő nyilvános és zártkörű alapjai indultak eredményesen, ők alaponként legfeljebb 20 milliárd forint forrást kapnak, amelynek 100%-át kizárólag magyarországi ingatlanbefektetésekre, azon belül is elsősorban lakások, valamint bérlakások és kollégiumi épületek fejlesztésére fordíthatják. A Lakhatási Tőkeprogram forrásainak mintegy 30 százaléka kifejezetten Budapesten kívül megvalósuló projektekre irányulhat, és döntő részben lakások fejlesztése várható.