Meglepte az elemzőket a kiskereskedelmi adat
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint pozitív meglepetés volt a kiskereskedelmi forgalom márciusi adata, miután mindenki csökkenést várt. A növekedésben közrejátszott az az egyszeri hatás, hogy a húsvéti bevásárlások márciusban elkezdődtek, ami tavaly áprilisra tolódott. A legnagyobb súllyal rendelkező élelmiszer kiskereskedelem forgalma 2,7 százalékkal nőtt egy év alatt, ami szokatlanul magas ütem, és ez húzta jelentősen felfelé a forgalmat. Valószínű, hogy áprilisban nem lesz ilyen kedvező a kiskereskedelemi adat. Összességében az látszik, hogy a háztartások jövedelme annyira nem tud nőni, mint az infláció, így az idén összességébnen a kiskereskedeli forgalom érdemi csökkenést mutathat - mondta az Erste elemzője.
Suppan Gerely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője is azt hangsúlyozza, hogy a visszaesésre számító várakozásokkal szemben igen kellemes meglepetést okozott a kiskereskedelmi forgalom márciusban, 0,9 százalékkal nőtt az előző évihez, és 0,5 százalékkal az előző havihoz képest. Az év első negyedévében összesen 0,1 százalékkal nőttek az eladások, ami szintén kellemes meglepetés, mivel a kormányzati intézkedések és a csökkenő reálbérek miatt 1,5-2 százalékos visszaesésre lehetett számítani.
Az adatok felvetik annak a lehetőségét, hogy az első negyedéves GDP kevésbé eshetett vissza az előzetesen közölt értéknél, így akár kissé felfelé módosulhat - írja elemzésében Suppan Gergely, aki az év hátralevő részében a korábbi várakozásokhoz képest kisebb, az év átlagában 1 százalék alatti visszaesésre számít.
Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tavaszi meglepetésnek tartja, hogy nem csökkent a kereskedelmi fogyasztás 2012 első negyedévében. A KSH nyers adatai szerint 2012. első két hónapját követően márciusban sem csökkent a kereskedelmi fogyasztás, ez azt jelenti, hogy mennyiségben mérve összességében ugyanannyit cipekedtek haza a háziasszonyok bevásárláskor, mint egy évvel korábban. Élelmiszerekre 821 milliárd forintot költöttünk az első negyedévben, a teljes kiskereskedelmet tekintve pedig 1.759 milliárd forintot hagytak a vásárlók az áruházak pénztáraiban, 128 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbi 1.631 milliárd forintnál.
A kereskedelmi fogyasztás megkapaszkodásának oka lehet egyebek mellett, hogy a devizahitelesek körében erősödhetett a fogyasztói bizalom, a vásárlásokat lehúzó törlesztő részletek vagy megszűntek, vagy kiszámíthatóbbak lehetnek - mutat rá az OKSZ közleményében.
Feltehetően a kisebb keresetűek még jobban keresik az olcsóbb árucikkeket, amihez hozzátartozik, hogy a kereskedők tapasztalatai szerint továbbra is döntő szempont a vásárlásban az ár a fogyasztók teljes körében. A vásárlási szokások alaposan megváltoztak a válság korábbi éveiben, így sok esetben a drágább fogyasztási javak megvételét elhalasztják a családok, vagy teljesen le is mondanak róla, a kevesebb pénzüket pedig sokkal olcsóbb cikkekre költik - véli a szakmai szövetség. (MTI)