Megmenekülnek a devizahitelesek? Precedens értékű ítélet született
Egyesületünk 2011 novemberében jelentette meg fogyasztóvédelmi elemzését a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások devizahitelezési gyakorlatáról. Az elemzésben feltártuk, hogy a bankok eltérő módon számolták ki a szerződéseikben megadott THM értéket. A PBT mostani határozata egyértelművé tette, hogy a – magyar igazságszolgáltatás szerint – a THM számításának melyik módja lett volna megfelelő.
A PSZÁF 2004-ben előírta a bankoknak, hogy a THM számítása során vegyék figyelembe a saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérés (ún. "árfolyamrés“) százalékos értékét. Az OTP Bank Nyrt. ennek a felügyeleti iránymutatásnak eleget tett, és 2005-óta a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékeket az árfolyamrés százalékos értékének figyelembevételével számolta ki.
Ezzel szemben a K&H Bank Zrt. ennek a felügyeleti iránymutatásnak nem(!) tett eleget, és a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékeket az árfolyamrés értékének figyelembevétele nélkül(!) számolta ki. A PBT 2012. augusztus 24. napján kelt határozata úgy foglal állást, hogy a "THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“ (H-PBT-H-2079/2012). A PBT döntésének következménye, hogy hibásak azok a devizahitel-szerződések, amelyekben a bankok a THM értékét az árfolyamrés figyelembevételével számolták ki.
A hibás THM számítás következménye pedig az, hogy az érintett devizahitel-szerződések semmisek. A PSZÁF mindeddig nem volt hajlandó magyarázatot adni, arra hogy az elmúlt években a felügyeleti ellenőrzések során miért nem tűnt fel, hogy a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eltérően módon számította ki a szerződésekben feltüntetett THM értékeket. Az egyesület felszólítja a PSZÁF-ot, hogy a PBT határozatának megfelelően tegye meg a szükséges felügyeleti lépéseket azok ellen a bankok ellen, amelyek a THM számítása során figyelembe vették az árfolyamrés százalékos értékét. (forrás: OS)
