Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit
Az Alkotmánybíróság az MTI-hez elküldött közleményében felidézte: Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az ombudsman indítványában kifejtette, hogy a támadott rendelkezések túllépnek az alaptörvényben az Országgyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein, ezért megsemmisítésüket kérte.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozóként fogadja el. Az átmenetei rendelkezések több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos alkotmány és az alaptörvény közötti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés - állapította meg az Ab.
Mint kifejtették: az alaptörvényben megállapított, a jogalkotásra vonatkozó formalizált eljárási szabályok betartása alapvető alkotmányos követelmény, ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szabályok betartását akkor is vizsgálja, amikor az Országgyűlés alkotmányozóként nyilvánul meg. "A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek túllépése pedig olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után." Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására szóló felhatalmazást az alaptörvény tartalmazza, ám e keretek túllépése az így megalkotott szabályok semmisségét jelenti: azokat úgy kell tekinteni, mintha létre sem jöttek volna - áll a közleményben.
Az Alkotmánybíróság a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor - hangsúlyozták. A testület kiemelte: "két évtizedes töretlen gyakorlatának megfelelően" az alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg.
Az Alkotmánybíróság megjegyezte: ennek megfelelően tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket, ezeket is formai, eljárási okokból semmisítették meg. A regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, a döntés az ügyben január elején várható - írták. Mint kifejtették: az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek megfeleltek az alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak.
Közölték: az alaptörvény védelme érdekében a testület a határozatban több alkotmányos követelményt fogalmazott meg az alaptörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárást érintően. Ezek közül kiemelten is fontosnak tartja az Alkotmánybíróság, hogy az alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az alaptörvénybe. Az alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban. A határozathoz Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján (www.alkotmanybirosag.hu) olvasható. (MTI)
