Megszólalt az MNB - de mit is mondott lényegében?

Virág Barnabás elmondta, hogy a tavasz folyamán az infláció a tolerancia sáv fölé emelkedhet, a bázishatás, az emelkedő üzemanyagárak és az elégtelen kínálat miatt, viszont tavaly a beruházások a GDP 27 százalékát tették ki, ezért van elég kapacitás arra, hogy a kereslet-kínálati egyensúlytalanság csak átmeneti legyen, s ne jelenjenek meg másodkörös inflációs hatások a gazdaságban. Így a jegybank arra számít, hogy 2022 elejére az infláció visszasüllyed 3 százalék környékére, ugyanakkor a tavaly pluszos folyó fizetési mérleg (forint erősítő tényező) tovább erősödik, és 2023-ra a többlet már a GDP 2 százalékára rúghat. Végül is ez konzisztens kép, és magyarázza, hogy miért nem nyúltak és nem terveznek nyúlni az irányadó kamatrátákhoz.

Ugyanakkor persze megnövekedett a kamatemelés kockázata, de azt szerintünk csak akkor kellene meglépni, ha a nagy jegybankok (Fed, EKB) is az emelés útjára lépnek. Erről pedig egyelőre szó sincs, s ez valószínűleg Jerome Powell és Janet Yellen kétnapos kongresszusi meghallgatásán is így marad.