Megszorításokat vezetnek be Ausztriában is
A terv szerint 2016-ig összesen 28 milliárd euróval csökkentik a kiadásokat, illetve növelik az állami bevételeket. Az intézkedéseket a kormányzó szociáldemokrata-konzervatív koalíció szavazataival fogadta el a törvényhozás, az ellenzék nem támogatta azokat. Várhatóan a mai napon a felsőház is megszavazza a 89 törvénymódosításból álló csomagot. A csomagnak azok az elemei, amelyek új adókat vagy adóemeléseket írnak elő, már április elsejével életbe lépnek, a takarékossági intézkedések május elsejével lépnek hatályba.
A 28 milliárd euróból 17,3 milliárdot a kiadások csökkentésével teremtenének elő, új adókból 9,2 milliárd euró bevételt terveznek. Az ellenzék bírálta a kormányt, mondván, hogy a csomagban tervezett több bevételi forrás is bizonytalan. Egymilliárd euró bevétellel számolnak egy tervezett, Svájccal a bankbetétek megadóztatásáról szóló egyezményről. A pénzügyi tranzakciós adóból 1,5 milliárd euró bevételt tervez a kormány. Ennek fényében visszhangot keltett Ausztriában Wolfgang Schäuble hétfői kijelentése, miszerint nem tartja megvalósíthatónak uniós szinten a pénzügyi tranzakciós adót.
A csomag nem vezet be széles társadalmi csoportokat érintő adókat, elkerüli az infláció és a tömeges munkanélküliség veszélyét - érveltek a kormány képviselői a vitában. A kabinet elhárította az aggodalmakat, hogy Ausztria nem tudja majd tartani a kitűzött makrogazdasági célokat. Michael Spindelegger alkancellár ismét hangsúlyozta: a tranzakciós adót az uniós egyes tagállamai közötti, úgynevezett megerősített együttműködés formájában is megvalósíthatónak tartja.
A számos területet érintő csomag egyik központi eleme, hogy szigorítják az előrehozott és korkedvezményes nyugdíjazás feltételeit. Az ezzel elérhető megtakarításokat 7,5 milliárd euróra becsülik. Az átlagos nyugdíjba vonulási életkor Ausztriában jelenleg 58 év, ez a várakozások szerint 2016-ig 1,2 évvel emelkedhet.
Az állami kiadások csökkentése keretében 2012-től két évre befagyasztják a köztisztviselők bérét és csökkentik a létszámukat. 2013-ban és a rákövetkező évben a nyugdíjakat az eddigi gyakorlattól eltérően nem az infláció teljes mértékével, csak annak egy részével emelik. Felére csökkentik az építési támogatásokat és szűkítik a gazdálkodók által igényelhető állami és tartományi támogatások körét.
Csökken az osztrák székhelyű nemzetközi vállalatcsoportok csoportos adózási kedvezménye is. A többletbevételek egyik forrásaként értéknövekmény-adót vezetnek be az ingatlaneladásból származó bevételekre. 2013-2016 között úgynevezett szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük a felső jövedelmi réteghez tartozóknak, mintegy évi 186 ezer euró felett. A március elején váratlanul államosított Volksbank (ÖVAG) megmentésével járó költségek fedezésére határozott időtartamra (2012-től 2017-ig) 25 százalékkal megemelik a bankadót és bevezetnek egy alternatív modellt a vállalati nyugdíjpénztárak adózására. A két utóbbi intézkedést a bankok, illetve a pénztárszövetség kritizálta.
Az osztrák kormány két pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Osztrák Néppárt többhónapos egyeztetések után, március első hetében jutott egyezségre egymással a konszolidációs tervről és terjesztette be azt a parlamentnek. A törvénycsomag életbe léptetését azután bontották ketté, hogy Heinz Fischer államfő aggodalmának adott hangot az elnöki jóváhagyásról szóló döntésre szánt idő rövidsége miatt. Hogy a kormány által eltervezett menetrend ne változzon, az államfőnek a hét vége előtt el kell látnia kézjegyével a törvényeket. (MTI)
