Mennyit ér az adat? - Elemzés az adatokra épülő új szolgáltatási piacról
Hogyan válhat üzleti értékké az adatvagyon?
Az adat katalizálhatja a szervezetek működésének hatékonyabbá tételét, újraszervezését, segíti az átalakulást. Hozhat azonban valami egészen újat is: korábban nem létező új piaci szegmenseket, piacokat, szolgáltatások vagy éppen új vállalati szövetségeket is teremthet. Egyértelművé vált, hogy az adatokkal kapcsolatos ötletek, képességek értékesek, emiatt felső vezetői szinten folyik a gondolkodás, a világban rohamosan terjed a Chief Data Officer területek megalakulása és az ezzel foglalkozó szakemberek szerepének felértékelődése. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy számos területen leginkább a korai próbálkozások szakaszában járunk.
„Az adat jelentősége folyamatosan nő és még messze vagyunk a jelenlegi, adatokkal kapcsolatos képességeink kihasználásától. Ennek megfelelően az adat, az adatvagyonnal való tudatos gazdálkodás a vállalati stratégiák, innovációk egyik legfontosabb központi témájává vált. Emiatt a téma iránti vezetői figyelem és a potenciálisan elérhető pénzügyi források biztosítottak, illetve az adatvagyonok megléte sem kérdés. Elég bármely szervezet szerteágazó informatikai rendszereire gondolni, amely óriási – strukturált és egyre több nem strukturált – adattömeget keletkeztet és tárol nap mint nap. A Big Data korát éljük” – mondta Kerekes Antal a PwC Magyarország Technológiai tanácsadás üzletágának vezetője.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének?
Az adatok kereskedelmébe a különböző vállalatok más-más szerepkörben kapcsolódhatnak be:
Lehetnek Eladók, akiknek szerepe a folyamatban az adatok vagy a belőlük kinyert információk, trendek értékesítése a Vevők számára, akik ezen adatok/információk révén üzleti előnyökre tehetnek szert.
A Vevők, akik az Eladó adatait vagy a belőlük kinyert – a Vevő számára releváns – információkat vásárolja meg az Eladótól, így tesz szert üzleti előnyre.
Emellett megjelennek a Közvetítők, akik a közvetlen eladó-vevő kapcsolat mellett, sok esetben helyett valamilyen módon elősegítik az adatok szereplők közötti átadását, kereskedését, értékesítését. Ezen a csoporton belül további három alcsoportot különböztethetünk meg: a platformszolgáltató technológiai cégeket, az ún. adatgyűjtőket és a tanácsadókat.
Ennek a „piacnak” – tudatos közelítéssel, a belépés módjának és a fókuszterület megfontolt kiválasztásával – szinte bármely iparág vállalatai haszonélvezői lehetnek. Mindez jelenleg még nagyban függ az adott iparágaktól, azonban a digitalizáció előrehaladásával egyre kevésbé lesz nyilvánvaló, hogy kiknél keletkeznek a legértékesebb adatok.
„Nem kell mélyelemzésekbe bocsátkozni ahhoz, hogy belássuk, az online digitális világ vállalatai már ma is mennyire meghatározó szereplői a piacnak és üzleti modelljüknek mennyire integráns alapkövei az adatalapú szolgáltatások. Gondoljunk a Facebookra, a LinkedInre, a Google-re vagy az Amazonra. Nem vitás, hogy napjainkban ezek a szolgáltatók mutatják az utat ezen a téren (is)” – tette hozzá Lajtai Péter a PwC Data Analytics-ért felelős vezető menedzsere.
Az adatokkal való kereskedelem tanulmányunkban vizsgált világa jellemzően különböző iparágakból származó vállalatok között fog zajlani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyrészt azonos mértékben veheti ki mindenki a részét a kereskedelemből, másrészt, hogy azonos módon profitálhatnak belőle. Lesznek iparágak, amelyek Eladó oldalon megjelenve új szolgáltatási piacot, bevételt, vevőkört fognak találni, míg más iparágak – legalábbis rövid távon – inkább Vevő oldalon tudnak jelentős értéket találni az új megszerezhető adatokban. Tanulmányunkban átfogó áttekintés mellett három különböző iparágból - telekommunikáció, logisztika, pénzügyi szektor - mutatunk be sikeres példákat.
„A hazai és nemzetközi példák alapján úgy gondoljuk, hogy az Eladó szereplők jellemzően nem elégszenek meg azzal, hogy nyers adatokat értékesítsenek. Ehelyett meglevő adataik értékét további specifikus feldolgozással, elemzésekkel vagy publikusan elérhető adatokkal való összekapcsolással, esetleg egyszerre mindkettővel növelik. Így az adatkereskedelem helyett értéknövelt szolgáltatással jelennek meg a piacon” – mondta Krányecz Csaba a PwC Data Analytics csapatának vezető tanácsadója.
Az üzleti szempontok mellett az új adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetésének évében a jogi vonatkozásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Az Európai Unió jogrendszere szigorú – és folyamatosan szigorodó – szabályokat tartalmaz a személyes adatok kezelésére és komoly szankciókkal sújtja azokat a szervezeteket, amelyek az adatkezelés során nem járnak el jogszerűen. A GDPR pedig jelentős szemléletbeli változásokat is hoz, többek között az adatkezelési jogalapok tekintetében” – hívta fel a figyelmet Gally Eszter a Réti, Antall, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.
Hogyan alakult eddig a hazai helyzet?
Magyarországra ebben az esetben is inkább a követő magatartás jellemző, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne már aktuális helyi szinten is a téma. A globális trendekkel összhangban itthon is a telekommunikációs cégek járnak élen, jelentős kezdeményezésekkel és szolgáltatásfejlesztésekkel. Míg a másik hagyományosan információ intenzív, ügyfeleiről „sokat tudó” szereplők, a bankok a történetileg szigorúbb szabályozási környezet miatt egy konzervatívabb, egyelőre inkább adatigénylő, vevő oldalon lehetnek szereplők.
„A hazai piacon az első próbálkozások, fejlesztések, gondolkodások már elindultak, és ez a trend a következő években várhatóan erősödni fog. Tanulmányunkkal és tanácsadási munkánkkal arra törekszünk, hogy segítsük a hazai piac és az érintettek ezirányú fejlődését, sikeressé tegyük kezdeményezéseiket” – tette hozzá Lajtai Péter.
