Meredeken csökkent a szén-dioxid-kibocsátás
A G20 országokra vonatkozó jelentés szerint a nagyra törő nemzeti kibocsátás-csökkentési célok ellenére a vállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit és a vonatkozó szabályokat, ami különösen az energiatermelő, közlekedési és pénzügyi ágazatot érinti. A megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek, de valódi fordulat csak akkor következik majd be, ha a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal.
A szén-dioxid-intenzitás az üvegházhatást okozó gázok energiával kapcsolatos kibocsátását méri a GDP egymillió dollárjára vetítve. Eszerint a széndioxid-intenzitás 2014-ben 2,7%-os csökkenést mutatott, amely a PwC elemzésének első megjelenése óta eltelt hét év legmeredekebb csökkenése. A 2014-ben elért 3,2%-os globális gazdasági növekedést az energiával kapcsolatos kibocsátás mindössze 0,5%-os növelésével sikerült elérni.
A kibocsátás függetlenítése a gazdasági növekedéstől – vagyis a két tényező „szétválasztása” – elengedhetetlen az éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében. Kevesebb mint 50 nappal az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos párizsi találkozó előtt az elemzés szerint már érzékelhetők bizonyos kedvező jelek a szétválasztást illetően.
A 2014-es év volt az első év, amikor több országnak is sikerült 6,3%-os vagy annál magasabb dekarbonizációs rátát (szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének a mértéke) elérni (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország, valamint az EU egésze), amely ráta a globális felmelegedés két fokra történő korlátozásához szükséges.
Az Egyesül Királyság a szén-dioxid-intenzitás minden eddiginél nagyobb, 10,9%-os csökkenését érte el, ami köszönhető az erős gazdaságnak, a szénfelhasználás csökkenésének és a melegebb télnek. Kína, amely a világ legnagyobb kibocsátója, 6%-os dekarbonizációs rátával a legjobban teljesítő EU-n kívüli ország. Ausztrália visszacsúszott ugyan az első helyről, az általa elért 4,7%-os dekarbonizációs ráta még mindig kedvezőnek mondható.
A szén-dioxid-intenzitás öt országban növekedett, ezek az országok: Dél-Afrika, India, Brazília, Szaúd-Arábia és Törökország.
„Már láthatók a gazdasági növekedés és a szén-dioxid-kibocsátás szétválasztásának első jelei. A kínai kibocsátási trend alapján úgy tűnik, fordulóponthoz értünk, és a megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek. De még közel sem értük el a célt, amelyhez a párizsi találkozón tett vállalások sem visznek közelebb. A valódi fordulat akkor következik majd be, amikor a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal” – mondta Leo Johnson, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős cégtársa.
Az egyes országok által elért eredmények ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésének célul kitűzött szintjét globálisan már hetedik éve nem sikerül elérni. Világszerte a dekarbonizáció 6,3% körüli gyors és tartós csökkentése szükséges ahhoz minden évben, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2°C-t.
A párizsi találkozó közeledtével a kormányok célértékeket és terveket fogadtak el a szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére. Az INDC-ként ismert célok évi 3% globális átlagos dekarbonizációs rátát irányoznak elő, amely a duplája a 2000 óta mért szokásos rátának. Ezek a nemzeti tervek várhatóan cselekvésre ösztönzik az energiatermelő, a közlekedési és a pénzügyi ágazat szereplőit.
Számos ország kiemelt prioritásként kezeli a szénfelhasználás szabályozását és célokat tűzött ki a megújuló energiaforrásokra és az alacsony károsanyag-kibocsátású járművekre vonatkozóan. A beruházások jelentős mértékű átcsoportosítására lesz szükség a célok elérése és a tisztább széntechnológia – mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – megvalósítása érdekében. A pénzügyi szolgáltatási ágazatnak mozgósítania kell a befektetőket és olyan új pénzügyi termékeket kell létrehoznia, amelyek biztosítják ezeknek a projekteknek a finanszírozását. Az autóiparban az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású következő generációs járművek kormányzati támogatása várható olyan országokban, mint Japán és Dél-Korea, míg másutt szigorúbb üzemanyag-hatékonysági célokra lehet számítani.
„A párizsi találkozó a cégvezetők körében vegyes fogadtatásra talált. Amivel viszont mindenképpen foglalkozniuk kellene, az a találkozó közeledtével készülő nemzeti tervek. A párizsi célok jelentős hatással lesznek a nemzeti szabályozásra, a befektetésekre és az üzleti tervezésre. A hangsúly túlnyomórészt a célokon van, ugyanakkor kevés szó esik az elérésükhöz szükséges beruházásokról” – mondta Jonathan Grant, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős igazgatója.
A jelentés a dekarbonizáció irányába tett pozitív lépésként értékeli a párizsi célkitűzéseket, ugyanakkor elérésük esetén is csak 3°C-ra mérséklődne a globális felmelegedés a század végére.
„Bár előrelépést jelentenek, a párizsi célkitűzések elmaradnak a 2°C-os céltól, ezért szükség lenne egy olyan eljárás kidolgozására, amellyel nyomon követhető a párizsi megállapodás végrehajtása az egyes országokban, illetve fokozhatók lennének a jövőbeli vállalások” – tette hozzá Grant.
