Merkel bízik az EFSF parlamenti támogatásában
A Bundestag a hét közepén szavaz a 780 milliárd euróra felemelt támogatási alapról, amelyben a német kezességvállalás minimum 211 milliárd eurót tesz ki. A Görögország és a többi eladósodott ország segítését célzó pénzügyi alap, illetve az abban való német részvétel rendkívül heves vitákat váltott ki Berlinben, több kormánypárti képviselő is ellenzi a tervet.
Az ARD közszolgálati televízió vasárnap késő esti műsorában Angela Merkel meggyőződését fejezte ki, hogy a viták ellenére a parlament megszavazza majd a támogatási alapot. A kancellár annak a reménynek adott hangot, hogy az általa vezetett konzervatív-liberális koalíció egységesen felsorakozik a támogatási csomag mögött, azaz a tervezet elfogadásához meglesz a kormányzati többség.
Ez azonban kérdésesnek tűnik néhány nappal a csütörtökre tervezett szavazás előtt, ugyanis több szabad demokrata képviselő előre jelezte, hogy nemmel fog szavazni. Az EFSF támogatását ennek ellenére valószínűleg nem fenyegeti veszély, az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek ugyanis minden bizonnyal megszavazzák a tervezetet. A kancellár ugyanakkor elutasította, hogy a csütörtöki voksolást egyfajta bizalmi szavazásnak tekintse saját koalíciójának jövőjéről.
Angela Merkel mindenekelőtt Németország érdekeivel igyekezett érvelni az EFSF elfogadása mellett. Ismételten hangsúlyozta, hogy az euróövezeti támogatási alap esetében az euró jövője a tét, azaz - mint fogalmazott - azé a közös európai valutáé, amelyből Németország mindenkinél erőteljesebben profitál.
A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben új mechanizmusokra van szükség azon országok ellenőrzésére, illetve esetleges megbüntetésére, amelyek a költségvetési hiány, illetve az adósságok csökkentésével kapcsolatban nem teljesítik házi feladataikat. Szükség esetén a szóban forgó államoknak le kellene mondaniuk szuverenitásuk egy részéről is - fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva a szükséges európai uniós szerződések módosításának lehetőségét. Angela Merkel szerint lehetővé kell tenni, hogy az érintett országok ellen legalább az Európai Bíróság előtt lehessen panaszt tenni.
Görögország esetében a kancellár elutasította az adósságok elengedését, az államcsődöt, illetve a drachmához való visszatérést. Egyetlen lehetőségként Athén feltételekhez kötött támogatását említette. (MTI)
