Mi lesz az építésüggyel az új kormányzati struktúrában?
Az elnök a széttagoltságra példaként hozta, hogy a közbeszerzések, továbbá a nagy projektek - ideértve az útépítéseket is - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartoznak, az otthonteremtés és az épületenergetika a Nemzetgazdasági Minisztérium feladatköre, az építésügy szabályozása a Belügyminisztériumé, míg a szakoktatás és a műemlékvédelem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumé lett.
Ma még az sem tudható, hogy az Építésügyi Tárcaközi Bizottság továbbra is működik-e. Koji László, az ÉVOSZ elnökhelyettese hangsúlyozta, kívánatos lenne ha nem csak a piaci, hanem a kormányzati oldal is koordinált lenne. A piaci szereplők oldala erősen strukturált, de a mérnökök, az építészek és a kivitelezők közös platformot hoznak létre érdekeik képviseletére. Tolnay Tibor elmondta: az építőipari szervezetek készek arra, hogy a jogalkotást segítsék, ezért több javaslatot állítottak össze az új kormány részére.
Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az állam a szakma megkérdezése nélkül alkotott szabályokat, és az utóbbi legfeljebb lobbizhatott a kijavításért, de ez ritkán járt sikerrel. Az ÉVOSZ elnöke kitért arra, hogy késésben vannak az uniós támogatású, 90 milliárd forintos kórházfelújítások. Ennek az az oka, hogy a becsült összeg alatta van a közbeszerzésen kialakult árnak, így újra kell indítani az előkészítést. Ez történt a kaposvári és a kecskeméti kórháznál is - jegyezte meg.
