Jegybanki szigorítási hullám végigsöpör a piacokon
Világgazdaság - buborékfújás vagy élénkítés?
Az elmúlt években a jegybankok tevékenysége egyre komolyabb kritikát kapott amiatt, hogy a pénzügyi élénkítés valóban előre lendítette-e a gazdaságot, vagy csupán a pénzügyi befektetőknek kedvezett, és lényegében egy buborék fújódott a piacokon. Habár az Európai Központi Bank és a japán jegybank még folytatja az enyhítést, ma már a jegybankok is egyre kritikusabbak, így a fejlett világ továbbra is jó növekedési kilátásainak hatására a jegybankok többsége már a szigorításra készül. Leginkább az USA és az Egyesült Királyság jegybankja jár élen, ez utóbbi esetében hamarosan sor is kerülhet a 2009 óta változatlan alapkamat emelésére.„Az előttünk álló hónapok nagy befektetési témája ezért az lesz, hogy ha a szigorítási hullám hatása ténylegesen megjelenik a piacokon, az milyen mértékben fogja befolyásolni a piacok teljesítményét. Emellett az európai gyorsjelentési szezon a szokásosnál is fontosabbnak ígérkezik, mivel a vállalatok 2-3 éve romló profitabilitása után most végre jó esély van a profitkilátások javulására” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Lesz-e meglepetés a feltörekvő piacokon?
Az elmúlt hónapokban egy általános eladói hullám söpört végig a feltörekvő piacokon, mivel a gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt a befektetők igyekeztek gyorsan megszabadulni feltörekvő piaci eszközeiktől. A piaci pszichológia azonban olyan, hogy amilyen gyorsan kivonulnak egy piacról a befektetők, emelkedni kezdő árfolyamok esetén ugyanilyen hirtelen vissza is térhetnek. A következő negyedév legvalószínűbb ilyen, az egész piacot megmozgató eseménye lehet, ha Kínában döntés születik gazdasági ösztönzések bevezetéséről. Ez leginkább azt jelentheti, hogy ismét kormányzati - leginkább infrastrukturális és az oktatási rendszerbe történő - beruházásokkal próbálnak lendíteni a gazdasági növekedésen. A feltörekvő piacokkal szemben jelenleg egyértelműen kivárást javaslunk, és az egyedi befektetési lehetőségeket kell keresni, kiaknázni” – javasolja Horváth István.
Magyarország - mi lehet a gazdaságpolitika prioritása a választásokat követően?
Az elmúlt évekre jellemző váratlan gazdaságpolitikai fordulatok után a kormányzati utalások alapján most konszolidáció jöhet. A piac egyelőre inkább szkeptikus, és kivár az árazással a tényleges irányvonalak meghatározásáig, a külső megítélésünk azonban egyre jobb, amit mutat a nemzetközi hitelminősítők kedvezőbb megítélése és a forint stabilitása is. Ennek oka egyrészt, hogy mérföldkőhöz érkeztünk, a fizetési mérleg 2013. negyedik negyedéves adatai alapján tovább csökkent a külső adósságunk, nettó visszafizetők vagyunk, így gyakorlatilag nincs külső finanszírozási igény. Emellett az MNB devizatartaléka magas szinten van, és a legutóbbi devizakötvény aukció eredményeképpen az idei devizaadósság finanszírozás nagy része is már megvan. „Tehát ha a feltörekvő piacokat újabb vihar érné, úgy a forint a február-márciusi nyomáshoz képest még ellenállóbb lenne. Mindez azt is jelenti, hogy ismét kedvező lehet újra forint befektetésekben gondolkodni, másrészt egy-két kamatcsökkentésre lehet még tér” – hangsúlyozta Horváth István.
A hazai eszközök tehát egyértelműen egyre vonzóbbak, a javuló környezet azonban elfedi a gazdaság gyenge pontjait, mégpedig a beruházások alacsony szintjét, ami pedig hosszú távon fenntartható növekedés biztosítéka. A javuló növekedés és a jobb költségvetési mérleg most lehetőséget teremt arra, hogy a lakosság és a vállalati szektor terhei enyhüljenek. Ennek egyik iránya lehet, ha a következő években mérséklik a vállalati szektort terhelő különadókat. Így egyrészt lendületet kaphatnának a beruházások, másrészt közvetetten a vállalatok értékeltségére és ezzel a hazai részvénypiacra is jó hatással lenne.
Egy másik gazdasági irányvonalat képviselne az államadósság csökkentésének előmozdítása, amely a kötvénypiacra lenne leginkább kedvező hatással. A harmadik, az előzőeknél populistább irányvonalat jelentene a gazdaságpolitika számára a sokszor emlegetett egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetése. Ez kevésbé a vállalati szektort, sokkal inkább a lakosság jövedelmi helyzetét serkentené, hiszen míg a lakosság vagyonosabb rétegénél a megtakarítások, addig az alacsonyabb jövedelműek esetében a fogyasztás növekedését eredményezhetné.
